Kritika

Kis magyar Whiplash – Három tánc

Három generáció, három szenvedély, három fiú, aki feltette az életét arra, hogy táncos legyen. Halász Glória Három tánc című, kifejezetten felhasználóbarát filmje a Magyar Táncművészeti Egyetem klasszikus balett szakának kulisszái mögé vezeti a tánc, a szokatlan élettörténetek és a jó magyar dokuk szerelmeseit.

Halász Glória a művészet, az alkotás természetét és a művészi pálya, az önkifejezés hatására átalakult emberi sorsokat kutatja szinte minden alkotásában. 2011-ben a Vasfüggöny című filmjében a Váci Börtönben működő színházról mesélt, 2014-ben a Dr. Lalában a bohócdoktorok világába vezette nézőit, rá két évre a Mi ez a cirkusz? a Recirquel társulat titkait tárta fel, majd miután 2017-ben tett egy indiai kitérőt a témát csak érintőlegesen tárgyaló, a savtámadások áldozatait bemutató Rupa butikjával, most ismét a művészet mibenlétét vizsgálja hazai terepen Három tánc című dokumentumfilmjével. A művészet ezer arca, amiben azért sok a közös pont: a szenvedély, az elhivatottság, a gyógyító erő, a küzdelem és az adás öröme minden hősének életét meghatározza.

Nincs ez másképp most sem. A Magyar Táncművészeti Egyetem klasszikus balettet tanuló diákjai, az I., V. és IX. évfolyamos Ulrich Marcell, Mezei Ábel és Kóbor Demeter a táncossá válás rögös útjának más-más fázisában vannak. Marcell még csak most ismerkedik ezzel a kemény, lemondásokat követelő élettel, Ábel már túl van az első örömökön és csalódásokon, Demeter pedig a siker küszöbén készül fellépni a világot jelentő deszkákra.

A három fiút kor szerint egymás után bemutató kis egységek legelején már kiderül, a balett világa kegyetlen világ. A Billy Elliott óta mindannyian tudjuk, hogy egy fiúnak sokszor bizony komoly ellenállást kell leküzdenie, hogy eltáncolhassa az álmát. Stephen Daldry filmje azonban jótékony homályba takarja a képző éveit, amik bizony nem épp a könnyed piruettekről szólnak.

Halász Glória filmje már nem rejti el a néző elől azokat a kihívásokat, melyekkel napi szinten kell ezeknek a fiúknak szembesülniük. Azért ez nem a Whiplash akár öngyilkosságba kergető kiképzőtábora, nevezzük inkább kis magyar Whiplashnek, ahol azért a megalázás, a cinizmus, az alulértékelés a napi eszközök között szerepelnek, miközben ott van a családtól való elszakadás és a nem elhanyagolható fizikai fájdalom is.

De a rendező nem ítélkezik,

meghagyja a nézőnek, hogy eldöntse: amit lát, szükséges ahhoz, hogy ezek a gyerekek naggyá legyenek, vagy szörnyülködve fogadkozzon magában, hogy ő bizony nem engedi majd a saját fiát erre a kíméletlen pályára.

Persze mielőtt Fekete hattyút kiáltanánk, ez tényleg egy szoftosabb világ, aminek pont ugyanannyira megvannak a maga napos pillanatai is. Az egyensúlyt a film is megteremti: Pénzes Máté szintén a Whiplasht idéző, sokszor egészen thrilleres hangulatot teremtő jazzfutamai nagyítják fel a táncosok világára vetülő árnyékokat, míg Podányi Dániel és Pataki Ádám operatőrök stilizált, erősen szürkés-zöld színben úszó képei erősítik az azt betöltő fényt. Az előbbi irányában tolják el egyértelműen a mérleget az egyes egységeket záró önvallomások is, melyekből egyértelműen kiderül, hogy

ezek a fiúk imádják, amit csinálnak, és minden izzadságcseppet örömmel adnak azért, hogy elérjék a céljukat.

Időnként az az érzésünk támad, hogy a vágóasztalon a hatásvadászat vezérelte a munkát, de ez sem csorbítja azt a felszabadító és megindító érzést, ami ezeket a gyerekeket elnézve előtör. A Három tánc érzelmes, de nem érzelgős, megérintő, de nem manipulatív alkotás, ami a balett szerelmeseinek kötelező, az érdekes sorsok kutatóinak pedig erősen ajánlott.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. [email protected]

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A sorozatok lényege, hogy nincs meghatározott végük… Ezzel vitatkoznánk!

A 2010-es évektől folyamatosan nő a televíziós és streaming sorozatok száma, köztük pedig az előre meghatározott véggel rendelkező egyévados szériák, vagyis a minisorozatok is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Nem tudod mi a különbség antológia-, mini- és limitált széria között? Akkor ez a te videód!

A VLOGtekercs stábja ebben a hónapban a minisorozatok formai jegyeit és történelmét járja körbe. Számos ismert és kevésbé ismert sorozatpéldával azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy miért éri meg a nézőnek minisorozatot nézni és milyen előnyei származhatnak az alkotónak a minisorozat formátumból.

Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor

Vágó: Énekes Gábor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya