Kritika

Az indián ember tragédiája – Kojot négy lelke

A teremtett világ szépségeit talán az olyan természeti népek látják legtisztábban, mint amilyenek az észak-amerikai indiánok voltak. Az őslakos kultúra előtt egy új, színvonalas magyar animációs darab, a Kojot négy lelke tiszteleg.

Valahol az észak-amerikai prérin utolsó mentsvárként áll egy hegy, melyen még egy indián rezervátum őrzi a régi világ emlékét. Életterüket azonban a modern fehér ember veszélyezteti, aki a fekete arany nyomában zsigereli ki a bolygót. Az indiánok a tábortűz köré gyűlve az öreg törzsfőnök szavait hallgatják, aki csodálatos mesében idézi fel a világ teremtését. A paradicsomi világban hamar megjelenik a bűn, a gyilkosság, és a préri csodálatos körforgását a tengerentúlról érkező idegen hódítók veszélyeztetik.

Gauder Áron, a Nyócker rendezője korábban már két animációs rövidfilmben is visszanyúlt az indiánok meséihez. Kojot, a prérifarkas alakja már ezekben megszületett és megmutatkozott a direktor egyedi animációs stílusa. Új egészestés rendezése, a Kojot négy lelke alapvetően egy indián legendákon alapuló teremtéstörténet, mely Madách Az ember tragédiája című drámájával mutat rokonságot. A film forgatókönyvét Gauder egy igazi nagyágyúval, Bereményi Gézával jegyzi, aki az Eldorádó és A hídember rendezése mellett a „legnagyobb magyar indián”, Cseh Tamás dalainak szövegét írta. A történetek inspirációját Cseh Tamás hangfelvételei adták, melyeken a rézbőrűek meséit mondja el.

Maga Gauder Áron is lelkes indián, aki fiatal kora óta vesz részt a bakonyi táborokban.

A film forgatókönyve mesterien kimunkált. Az alkotók nem rekedtek meg egy újabb Farkasokkal táncoló, Pocahantas, vagy Avatar-szerű történettel, melyben a főhős az indiánok közé csöppenő fehér ember. Ehelyett a történet igazi főhőse az az amerikai préri, mely lassan mindörökre elveszni látszik. Az őslakosok kultúráját alaposan és mélyen mutatják be, miközben az alkotók a bibliai teremtéssel kötik össze történetüket. Kojot alakja lényegében egy luciferi, kísértő figura, aki részt kér a préri teremtőjének művéből.

Kojot azonban mégsem teljesen sátáni alak. Motivációi teljesen érthetőek, és sokkal inkább az önzésből fakadnak, mint az elemi gonoszságból. Az alkotók érzékletesen mutatják be, hogyan segítette a világ teremtését egy kacsa, hogyan születtek meg a növények és az állatok, majd hogyan jött létre a teremtés koronája, az ember. Rendkívül találó, ahogyan az öreg teremtő az eredetileg egynemű, és sokkal nagyobb méretű állatokat kettészedve hímet és nőstényt alkot. A gyilkosság és a villámlás megjelenésére szintén gyönyörű magyarázatot kapunk, a legbámulatosabb mégis az, ahogyan Ádám és Éva történetét szőtték bele az indiánok meséibe, akiktől az óvilági civilizációk erednek.

A Kojot négy lelke emberábrázolása szintén a Bibliával rokon.

Az első emberpár esendő, könnyen félrevezethető, de mégis könnyű velük azonosulni. A film végére a néző az egész teremtett világgal érez kapcsolatot és szívén viseli, amikor az addig bemutatott kerek egész körforgást veszély fenyegeti. Ebben a fantasztikus történeten túl az animációnak is hatalmas szerepe van. A rajzok stílusa jól illeszkedik az ábrázolt kultúrához. Ennek rendkívül fontos szeletét adják az állatok, melyek letisztult, igényes és jól felismerhető alakban jelennek meg. A prérifarkas Kojot, bár sokkal stilizáltabb, szerepéből és jelentőségéből adódóan mégsem lóg ki a lóláb. Efféle konzisztens és egységes tervezés még a legnagyobb hollywoodi stúdióknak is becsületére válna, nem is beszélve a rajzok szimbolikus többlettartalmáról, mélységéről.

A Kojot négy lelke hangsávját sem érheti panasz. A szereplőknek a magyar szinkronszakma jeles alakjai kölcsönözték a hangjukat. Pikali Gerda és Széles Tamás emberpárjának hangja lebilincselő, ugyanakkor érdekes adalék, hogy az Avatar-filmek után ismét egy indiántörténet házaspárját szinkronizálják. Papp János dörmögő, de kellemes orgánuma telitalálat az öreg teremtőhöz, míg Bozsó Péter játékos, sokszor kisfiús hangja megkoronázza Kojotot. A felcsendülő zenék jól alátámasztják a természetközeli hangulatot, bár a stáblistánál megszólaló gengszter rapet e sorok írója eléggé indokolatlannak találta. A zörejek, zajok, természeti hangok keverése szintén nem okoz csalódást és szervesen összekapcsolódik a képi világgal.

A film egyébként angol szinkronnal is rendelkezik, így jó eséllyel utat találhat magának a tengerentúli közönséghez, esetlegesen magukhoz az indiánokhoz.

A Kojot négy lelke nem esik abba a hibába se, hogy teljesen romlatlannak ábrázolja az indiánok közösségét, az ábrázolás azonban mégis idealista. A film üzenete egybevág Hamvas Béla feltételezésével, miszerint az ember a történelem előrehaladtával folyamatosan távolodik a nagy hagyománytól, mely még összekötötte a teremtett világot a felsőbb erőkkel, jelen esetben a „nagy titokzatossal”.

A Kojot négy lelke jól illeszkedik a fentebb említett Avatarhoz hasonló, a környezetvédelem (keresztény körökben gyakran teremtésvédelem) fontosságát hangsúlyozó alkotások sorába, ugyanakkor sokkal mélyebb is ezeknél. A rajzok és az animáció tökéletesen közvetítik a szimbolikus történetet egy elveszőben lévő kultúráról. Megtekintése elsősorban az érettebb korosztálynak ajánlott, valamint azoknak, akik nem folyamatos pergő akciót vagy Disney-filmes poénkodásokat várnak. A Winnetou és a Nagy indiánkönyv rajongóinak egyenesen kötelező! Gauder Áron filmje egyszerű üzenetet közvetít, azt viszont mesteri módon: „a pénz nem ehető.”

Gueth Ádám

Gueth Ádám 2017-ben csatlakozott a Filmtekercshez. Mióta 5-6 évesen először látta a Jurassic Parkot, vonzza a filmek világa. 2016-ban a Károli Gáspár Református Egyetem történelem szakán szerzett mesterdiplomát. Később, 2020-ban az ELTE BTK Szabadbölcsészetének filmtudomány szakirányán szerzett BA oklevelet. Főállásban dolgozik egy helyi lapnál, mellette pedig több filmes portál és blog állandó és vendégszerzője. Elsősorban a történelmi, a háborús és a science-fiction műfaj érdekli, szívesen elemzi történelmi filmek valós hátterét és igazságtartalmát. Kedvenc rendezői között találhatjuk Steven Spielberget, Ridley Scottot, Quentin Tarantinot és Stanley Kubrickot.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com