Kritika

„Közel a tökéletességhez” – Mi ez a cirkusz?

Halász Glória filmje, a Mi ez a cirkusz? egy új szemléletű cirkuszi világot mutat be különleges nézőpontból. A rendezőnő mintegy három éven át forgatta látványos, rendhagyó műfajú dokumentumfilmjét, hogy bemutassa az első magyar újcirkuszi társulatot, a Recirquelt.

Halász Glória dokumentumfilm rendezőként a váci börtönszínházról készült Vasfüggöny című mozijával tűnt fel, melyben a rabok Slawomir Mrozek Mulatság című drámáját adják elő művészetterápiás célzattal. 2014-ben bemutatott második filmjével, a Dr. Lalával már több rangos nemzetközi díjat is elnyert, többek között saját kategóriájában a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. Dokumentumfilmjének főhősével, egy bohóccal kicsit már megelőlegezte mostani filmjének témáját is, Dr. Lala ugyanis bohócként járja Magyarország kórházait, hogy tréfáival felvidítsa a beteg gyerekeket, a szüleikben pedig fenntartsa a gyermekük gyógyulásába vetett hitet.

Gyerekkoromban én is szerettem cirkuszba járni, de őszintén bevallom, felnőttként már nem vonzott ez a műfaj. Ám évekkel ezelőtt, amikor Bécsben megnéztem a Cirque du Soleil előadását, rá kellett jönnöm, hogy a mai cirkusz már nem azt jelenti, amire én a gyermekkoromból emlékeztem. Életem legszebb élményei közé tartozik a bécsi előadás, – és hozzájuk tudnám csak hasonlítani a Recirquel produkcióját is. Nem véletlen, hogy montreali fellépésüket követően egy ottani lapban így méltatták őket: „Közel a tökéletességhez”.

Halász Glória új filmje ezt az új szemléletű cirkuszi világot mutatja be egy különleges nézőpontból, a felkészülést biztosító edzőteremből nyomon követve az új produkció születését. A rendezőnő mintegy három éven át forgatta látványos, rendhagyó műfajú dokumentumfilmjét, hogy bemutassa az első magyar újcirkuszi társulatot. Filmjében kis portrék révén közelebbről is megismerhetjük a társulat hat tagját: Biritz Ákost, Herczeg Richárdot, Illés Renátót, Lakatos Leonettát, Pintér Áront és Veress Zsanettet.

A 2012-ben Vági Bence rendező-koreográfus alapította Recirquel az első magyar újcirkuszi társulat, amely egy új világstílust követve a siker lehetőségét kínálja fiatal artistáknak. Az újcirkusz az akrobatikát a balettel ötvöző új művészeti irányzat, mely műsorába zenei elemeket is beépítve, a cirkuszművészetet komplex módon, a színházművészethez közelítve újítja meg. Eredetiségét az adja, hogy látványos akrobatikus elemeit történetmeséléshez kapcsolja, mert miként azt a Recirquel mestere a filmben megfogalmazza:

Történet és az abból fakadó gondolatok nélkül a produkció csak szimpla akrobata trükk lenne”.

És ez olyannyira igaz, hogy egy Recirquel előadás végén megszólaltatott néző bevallja: könnyekre fakasztotta a történet. A társulat sikersorozata 2014-ben vette kezdetét, s azóta már négy produkciót is tartalmazó repertoárjukkal – Cirkusz az éjszakában, A Meztelen bohóc, Párizs Éjjel, Non Solus – meghódították a világot: a 300. előadásukon is túlszárnyalva világszerte már mintegy 150 ezer ember látta a produkcióikat. Időnként itthon is találkozhatunk velük, évente négyszer fellépnek az ilyenkor mindig telt házas MÜPÁ-ban.

Miként a kemény, mindennapos gyakorlásokat nyomon követjük, a film által megtapasztaljuk azt is, hogy akrobatikus formában történeteket előadni csakis erős, kidolgozott izomzattal lehet. „A gurtli fizikum nélkül önmagában semmi” – fogalmazza meg egyikőjük. A gyötrelmes gyakorlások során még olyan is előfordult néha, hogy a dressz a bőrbe égett. Egy-egy világsikert kiváltó produkciójuk kidolgozásának menetét koreográfus mesterük így fogalmazta meg igen képszerűen: „A csontra ráépül a hús – arra a bőr, és erre jöhet rá a ruha.”

A film lendületes ritmusát tartalmi sokszínűsége biztosítja, így nézőként szerencsére nem ragadunk bele a belső terekben végzett gyakorlás puszta szemlélésébe. Fontos, cselekményalakító szerepet kapnak azok a lélegzetelállító jelenetek is, melyek során az artisták vakmerő trükköket mutatnak be különleges, nem egyszer extrém helyszíneken. Így látjuk őket magas lakóépületek tetején végzett hajmeresztő produkciókban, de akár a komáromi hídról levetődve is. Emellett többen közülük előadnak egy-egy experimentális jellegű személyes cirkuszi produkciót is. A négy híressé vált előadásukból bevágott részletekből pedig képet kaphatunk arról is, miért vannak a nézők a társulattól olyannyira elragadtatva a világ minden táján. A film erőssége, hogy azon túl, hogy a kulisszák mögül végigköveti a szenvedéstől, fájdalomtól és sérülésektől sem mentesen létrejövő új produkció születését,

bepillantást enged a Recirquel fiatal artistáinak magánéletébe is.

Látványos akrobatikus elemekkel tűzdelt mutatványaikon túl a társulat hat huszonéves tagjának lelki rezdülései is izgalmasan épülnek bele a filmbe, melyet vallomásaikkal személyessé s egyben elgondolkodtatóvá tesz a rendező. Valamennyiük visszaemlékezéséből kiderül, hogy már gyerekkorukban elköteleződtek a cirkusz iránt, de mesélnek arról is, hogy mit is jelent számukra a Recirquelhez tartozni

A film ugyanakkor rávilágít arra is, hogy ezek a fiatalok bármilyen sok időt töltenek is egymással, bármennyire is egy csapatot alkotnak, a lelkük mélyén valamennyien egy kicsit magányosak. Mert az állandó közös gyakorlás, az országok és kontinensek közötti folytonos úton levésből adódó együttes élet ugyan képes éltetni és dinamizálni fiatal embereket, de egyben magába is zár kirekesztve az életükből a cirkuszon kívül mindent, és mindenki mást.„Vagyunk egymásnak, de egymáson kívül” – fogalmazza meg ezt a különös életérzést a közülük is talán legmagányosabb fiú: a bohóc.

A Mi ez a cirkusz? egyfelől közelebbről bemutatja nekünk, merre halad a 21. század cirkuszművészete – másfelől feltárja az artisták és a nézők az új irányzathoz való viszonyát is. Halász Glória filmje érdekelheti azokat, akik mai felnőttként leragadtak gyerekkoruk cirkuszánál – ők a Recirquel társulatáról készült film segítségével felfedezhetik a modern cirkuszt. Emellett természetesen érdekelni fogja azokat is, akik ismerik, szeretik és látogatják az újcirkuszt – ők ezzel a filmmel most betekintést nyerhetnek az akrobaták rivaldafény mögötti hétköznapjainak küzdelmes világába is.

 

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés