Kritika

A béka válaszol – Lefkovicsék gyászolnak

Lefkovicsek-gyaszolnak-Szabo-Kimmel-Tamas-Bezeredi-Zoltan

Február 22-étől látható a mozikban Breier Ádám első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak, ami az év egyik legjobban várt, magyar filmje. A várakozásnak vége, áttételesen a magyar filmművészetet is gyászoló inkubátoros film megérkezett. A sokszor közhelyszerű történet és a szentimentális stílus ellenére egy aranyos, szerethető, de mindenekelőtt kulturálisan is fontos film született.

Bagatell az alaphelyzet, hiszen a halál mindennapos esemény, mégis eltoljuk magunktól – talán éppen ezért lesz a Lefkovicsék gyászolnak is kiemelkedő filmélmény, ahogy a legnagyobb hatású filmek sem szólnak semmiről, közben mégis minden bennük van. Lefkovics Tamás (Bezerédi Zoltán) feleségét (Máhr Ágnes) holtan találja izraeli útja előtt pár nappal. A nő a zsidó államba költözött fiához, Ivánhoz (Szabó Kimmel Tamás) utazna látogatóba, helyette az időközben ortodox zsidóvá vált fiú érkezik sivát ülni. A rég látott fiatal azonban különös szokásaival felforgatja Tamás életét, aki a pincében a Bajnok SE bokszegyesület fiatal sportolóit edzi.

Lefkovicsek-gyaszolnak-Szabo-Kimmel-Tamas-Bezeredi-Zoltan

A történet struktúrája messze nem egyedi, sokszor láttuk már a kőszívű apa és az őt hibáztató fiú békülését, a Lefkovicsék gyászolnak viszont a zsidó közeg miatt mégis egyedülálló. Közeliben látjuk, ahogy a minjen egyik tagja a karjára erősíti a tfilint, majd ahogy a tíz férfi előre-hátra dülöngélve imádkozik – épp a forgatáson jártunk, mikor ezeket a jeleneteket rögzítették. Iván megtépett inggel érkezik, a tükröket le kell takarni, hogy ne jöjjön ki belőlük az ártó szellem (dibbuk). A zsidó gyász minden apró részlete – de Szabó Kimmel Tamás is kipában – a zsidóság mementóját adja, ami párját ritkító a magyar filmben. A Kubában tanult Breier nem megy annyira messze, mint Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-as Jób lázadása történetében, de nem is feladata.

A Lefkovicsék gyászolnak inkább humorral közelít a gyászhoz, ami egyben a legnagyobb erénye és a legnagyobb hibája is a filmnek.

Tamás a siva minden részét igyekszik elutasítani, kezdetben pedig az Ivánnal érkező unokája, Ariel (Leo Gagel) is fél tőle. Később mégis a nagyapa épít bunkert az unokával, majd próbálják elkapni a Ragyásnak hívott gonosz szellemet, de Tamás az elhunyt feleségének áhított szekrényét is összeszereli inkább kevesebb, mint több sikerrel. Bezerédi Zoltán jelenetei hordozzák elsősorban a humort, de egyben a magyar filmre még mindig jellemző szentimentalizmust is. A Lefkovicsék gyászolnak sokszor túlságosan is érzelgős és nem érzelmes, amivel a magyar film rosszabb napjaira emlékeztet minket. Olyan kereszt ez, amit a Kincsemtől Az unokáig sok film a vállán hordoz, és alapvetően a minél szélesebb közönségnek való megfelelési kényszer okozza. Tömérdek szimbolizmus fokozza a hatást, az összképen pedig a szűkös költségvetésből fakadó, limitált anyag sem segít, így a Lefkovicsék gyászolnak gyakran hat tévéfilmesnek.

Lefkovicsek-gyaszolnak-Szabo-Kimmel-Tamas

Minden hibája ellenére Breier Ádám elsőfilmje

aranyos, kedves és szórakoztató, közben mégis képes átélhető módon átadni egy szétszakított család drámáját és újraegyesülésének rezdüléseit.

A Lefkovics család siváján keresztül a néző pedig kis túlzással az egész magyar filmipart is elgyászolja. Az NFI Inkubátor programjában elsőfilmesként támogatást nyert Breier Ádám volt az utolsók egyike, akik támogatást kaphattak sajátos filmterveikre. A Lefkovicsék gyászolnakkal együtt nyert a Szemem fénye, az Apám lánya és a már bemutatott Valami madarak is. 2023-ban derült ki, hogy példátlan módon, a már megítélt gyártási támogatás ellenére az Anyám, a szörny, a Könnyű Álom és A gondozó című filmek csak tervek maradnak. A döntés mögött pedig a hivatalos technikai okok mellett tartalmi problémák is húzódhatnak.

Az Inkubátor Program volt az intézményes keretek között forgatott magyar film utolsó bástyája. Állami pénzből sajátos, fontos témákat feldolgozó filmek készülhettek itt, amelyek túlzás nélkül az utóbbi évek legkülönegesebbjei lettek. Igazolja ezt számos közönségsiker, hazai és külföldi kritikai elismerés és persze tömérdek szakmai díj. A jövőben már csak azok kaphatnak inkubátoros támogatást (is), akik az einstandolt SZFE-n végeztek. Ugyanabból a körből érkezhetnek az inkubátoros elsőfilmesek, mint azok, akik a Hadiktól a Most vagy soháig terjedő tengelyen képzelik el a magyar film következő éveit.

A Lefkovicsék gyászolnak rabbija (Kardos Róbert) a megözvegyült férfinak mondja egy viccel illusztrálva, nem kell az élet minden kérdésére nekünk megadni a választ, hagyjuk, hogy a béka beszéljen. (Egy rabbi bemegy a vadnyugati szalonba egy békával a vállán…) Most nehéz elképzelni mit mondana a béka így, hogy az értékteremtő filmezés két útja a külföld vagy a budget nélküli film lett (Reisz Gábor: Magyarázat mindenre). A Lefkovicsék gyászolnak sem beszél a béka helyett, de a koronavírus járvány kemény napjaiban forgott film a halál súlyosságának el nem kendőzése mellett jókora életerőt is tartalmaz. Most ilyen alkotókra és ilyen filmekre, de legfőképpen erre az életerőre van szüksége a magyar filmnek.

A Lefkovicsék gyászolnak február 22-étől látható a mozikban.

Nagy Tibor

Nagy Tibor jelenleg az ELTE-n tanul Filmtudomány mesterszakon. Kedvenc műfajai a klasszikus hollywoodi gengszter- és westernfilm. Különös figyelmet fordít az izraeli filmekre és a vallási témákra.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!