Kritika

Zombi Kumbaya – Little Monsters

A Little Monsters című horrorkomédia meghökkentően gondolatébresztő formában mutatja be az optimizmus hatalmát –  eredeti módon prezentálva, hogy élőhalottakkal körülvéve is lehet jó kedve az embernek. 

Emlékeztek a Haláli hullák hajnalából arra a jelenetre, ahol a két főhős egy kezdő zombilányt egy szimplán ittas nőnek néz? Nos, Abe Forsythe Little Monsterse ennek a szituációnak egy variációját mutatja be.

A történet tulajdonképpen a műfaj alapelemeiből építkezik. A Lupita Nyong’o által alakított Miss Caroline, egy rendkívül elhivatott óvodai nevelő, aki kis csoportjával egy állatparkba látogat, ahol a gyerekek Jack Blacket idéző kedvenc műsorvezetőjükkel is találkozhatnak.

Az idillien kezdődő kirándulás menetrendjét azonban egy zombiinvázió borítja fel, ami új kihívások elé állítja a derűs hölgyet

és jóindulatú, junkie segítőjét (Alexander England). Az egyenbékás hátizsákot viselő gyerekek érdekében Az élet szép alapgondolatához hasonló lépésre szánják el magukat. Az októberi premierdátumhoz pedig illik is, hogy játékot csinálnak a rémségekből.

Little MonstersA film egyik alapvető humorforrása a vérben úszó zombikat angyali ártatlansággal vegyes kíváncsisággal figyelő gyerekekben rejlik. Nekik ez játék, és ez tulajdonképpen jól is van így, miközben a nevelőnő a háttérben – meghökkentő kontrasztként – a monstrumevolúció középtáján helyet bérelt élőhalottakkal hadakozik, hogy aztán kis védenceinek végtelenül kedves és türelmes módon magyarázza el, melyik része is volt ez a játéknak. (Zombivérrel átitatott ruhában is meggyőző és lelkes.)

Felnőttnek lenni nehéz. A film tulajdonképpen arról is szól, hogy mit jelent a megkésett felnőtté válás, egy szerep felvállalása, amit a Little Monsters a tipikus Y generációs hátulütőkkel megvert, felelősséget kerülő Dave személyiségfejlődésén keresztül mutat be.

Dave egy önző, jópofa srác, aki magán kívül tulajdonképpen senkire nem gondol. Ám miután egy csapat óvodás biztonsága a tét, ha a szociológiai fórumokon hosszan ecsetelt okok révén késve is, de a sokk hatására nála is megindul egyfajta belső átalakulás, és képes túllépni saját eseti szükségletein a gyerekek érdekében, és persze a Miss Caroline tetszése érdekében. Az Y generáció tagjait gyakran elsősorban ilyen indokok mozgatják.

Mindeközben a „minden relatív” frázist erősíti, hogy Miss Caroline kivételesen örül, hogy a csoportból legalább egy gyerek már játszott zombikat felvonultató, agresszív számítógépes játékkal.

A film bemutatja  a koncepció egy hátulütőjét is, mert bár pánikoló lurkókat nehezebb kezelni, az is jelenthet problémát, ha a gyerekek nincsenek tisztában azzal, hogy veszélyben vannak.

Little Monsters

A zombifilm műfajának kötelező társadalomkritikus áthallásai sem hiányozhatnak a Little Monstersből, bár ezen a vonalon lehetett volna még finomhangolni. Az alapötletben rejlő rengeteg lehetőségnek csak egy részét sikerült kiaknázni a játékidő 93 perce alatt. 

Ezen a téren – jól átgondolt, rétegzett formában – a megkésett felnőtté váláson túl a kommunikáció hatásait vizsgálja a film, ami határozottan a kedves, odafigyelő magatartás mellett teszi le a voksot. Még ebben a szélsőséges helyzetben is. A zombikban azonban az egyik legijesztőbb, hogy nehéz rájuk hatni, ilyenformán jellemzően egyfajta általános kommunikációs szorongás manifesztációiként is felfoghatóak a gyerekeket, a nevelőnőt, a nárcisztikus showmant és a késve észbekapó Dave-et felvonultató egyenletben.

A felnőtt szereplők által  összerakott zombiválság kezelési útmutatója az ukulelézéstől és a vasvillaforgatáson túl a stressz alkoholba fojtásának veszélyeire is kitér. (Sok-sok alkohol kell ahhoz, hogy valaki egy lassan araszoló zombit megharapjon.) Ami pedig még zombiapokalipszis idején is kiemelten fontos, ha gyerekek tartózkodnak a közelben: a durva beszédet ilyenkor is kerülni kell.

Ez pedig azon túl, hogy több vicces jelenet alapja, finoman jelzi a módszer esetleges határait: így kommunikálni gyerekekkel mindenképpen hatásos, az idősebb korosztálynál azonban már több kihívást rejthet. Ám Miss Caroline még a zombikra is hatással van, ami még őt is meglepi.

A Little Monstersben szereplő zombik leginkább az Eleven testek világát idézik,

a film emocionális csúcspontjaként is felfogható közös éneklés során még tapsolnak is ütemre, az éhség által kiváltottakon túl is adnak reakciókat. Ez a film azonban nem az ő gyógyulásukat helyezte a cselekmény középpontjába. Ez nagyon pontosan kiemelték a film lezáró szakaszában.

A meghökkentő összkép mindenképpen felveti a kérdést, hogy kiket céloz meg elsősorban ez az október 11-étől a Hulun is elérhető horrorkomédia. Kétségtelenül feltűnő pont a platform kínálatában, ami számos kérdést felvető helyzetbe került, miután egy márciusban kötött megállapodás értelmében a Disney-hez került a Fox 30%-os részesedése a Hulu streaming szolgáltatóban, ahol a cég már eleve rendelkezett 30%-os tulajdonrésszel, így az arány most tovább növekedett. Elképzelhető, hogy a későbbiekben Little Monstershez hasonló jellegű tartalmak irányába kíván a szolgáltató fordulni? Nyilván ez nagyban múlik majd a film fogadtatásán is.

Más megközelítésben a Little Monsters laza esti októberi programként – a korhatárbesorolás alapján – 15 év felett bárki számára szóba jöhet, ami illik is a Hulu idősebb korosztályt megcélzó kínálatához. De az emocionális elemekre és a kommunikáció egy speciális területére fókuszáló körítés révén kifejezetten a női nézők érdeklődésére is számíthat a zombifilm klasszikus elemeit sajátosan keverő, elszántan vidám, az empátia fontosságát hangsúlyozó alkotás, aminek a lendületét Lupita Nyong’o energiája adja.

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann az ELTE-n szerzett MA diplomát filmelmélet és filmtörténet, illetve történelem szakokon. Érdekli a streaming platformok világa. Szívesen készít interjúkat. Szabadidejében fotózik, néhány képe az oldalon is látható.