Fesztivál Fókuszban Kritika

Új értelmet nyert a filmvászon szó – Loving Vincent

A Loving Vincent különleges módon keveri a látvány és a történetmesélés erejét. A van Gogh halálának körülményeit körbejáró festményfilm a művész legismertebb munkáira épül, olyan vizuális élményt nyújtva, hogy az ember életében először igazán úgy érzi, hogy egy (film)vászon előtt ül.

Amikor híre érkezett, hogy életrajzi filmet kap Vincent van Gogh, ráadásul egy egészestés festményfilmet, egy pillanatra elakadt a lélegzetem. A modern festészet egyik legnagyobb alakjának beszédes és gyönyörű alkotásai a filmvásznon! Ráadásul a későbbi hírek is váltig állították, hogy az egész alkotás kézzel festett lesz. A film közel 65 000 képkockáját több, mint 100 művész teremti majd szélesvászonra. Nos, a végeredmény egy kicsit bonyolultabb ennél. Tény, hogy a képek kézzel festett alkotások, a film azonban előre fel van véve, így azért van egy kis csúsztatás a dologban. Túlnyomórészt a meglévő jelenetek képeit festették újra az alkotók, azaz az élőben, a kamera előtt létrejövő mozgást rekreálták csak, nem alkottak teljesen önálló mozgóképet a semmiből.

Érezhető persze ez a változás, hiszen a mozdulatok meglepő könnyedséggel peregnek előttünk. Mindez azonban – egyesek komoly csalódottságával ellentétben – szerintem sokkal élvezhetőbbé tette a végeredményt. A film formanyelve így szoros párhuzamot mutat az impresszionizmus gyakorlatával: elvégre a festő is túlnyomórészt azt veti vászonra, amit lát. Stop motion animáció helyett pedig kaptunk egy digitalizálást is bevonó filmet, amely így is hihetetlenül látványos, és ordít róla a temérdek munka. Ráadásul a Loving Vincent olyan világhírű festményeket ágyaz be képsorába, mint a Csillagos éj, a Kávéház terasza éjjel, a Délutáni pihenő, a Van Gogh hálószobája Arles-ban vagy a Napraforgók. Így nemcsak a van Gogh stílusával való ismerkedést kínálja tálcán, hanem egy, az eredeti műalkotások felismeréséről szóló, izgalmas és szórakoztató játékot is.

Csillagos éj (balra) és Loving Vincent filmrészlet (jobbra)

A történet nagyrészt valós elemekre és személyekre épül, legtöbbjük konkrétan van Gogh festményeiről lépett le. A készítők, Dorota Kobiela és Hugh Welchman hozzávetőlegesen 800 levelet használtak fel, hogy összeálljon a Loving Vincent minél hitelesebb cselekményszála. A holland festőóriás 37 évesen lett öngyilkos egy kis francia városkában. Mellkason lőtte magát, majd sérülésébe másfél napon belül bele is halt. Van Gogh sosem élt felhőtlen életet, tehetsége pedig saját korában egyáltalán nem volt elismert. Bipoláris zavarokkal, depresszióval harcolt, amelyre rájött még az örökös álmatlanság és az állandóan visszatérő alkoholprobléma. Bár az utolsó időszakában körülötte lévők kiegyensúlyozottnak és kifejezetten boldognak hitték, 1890. július 27-én bekövetkezett a tragédia.

A Loving Vincent a festő utolsó napjait és halálát próbálja felderíteni egy fiatal férfi (Douglas Booth) nyomozásán keresztül. A történetben a főszereplő apja postásként igen jó barátja volt van Gogh-nak: egy tőle kapott kézbesítetlen, utolsó levél kapcsán indul el a férfi Auvers-sur-Oise-be, hogy válaszokat találjon a festő halálának rejtélyére. Azt, hogy valóban öngyilkosság történt, akkoriban még sokan cáfolták. A néző előtt pedig szépen lassan kirajzolódik a történet, amolyan Mementósan visszafele haladva. Igaz, az információkat szépen csepegtetve kapjuk jó dramaturgiával felépítve, az állandó kérdés mégis a miért lesz, nem a ki. Miért ölte meg magát a látszólag összeszedett és békét talált Vincent?

Auvers-sur-oise van Gogh egyik képén

Mivel van Gogh életének utolsó szakasza volt az egyik leggyümölcsözőbb, így könnyen tették hitelessé a filmet a készítők. A festő megannyi képet alkotott a városról és annak embereiről. Az általunk megismert főbb karakterek mind valós személyek: Marguerite Gachet (Saoirse Ronan), Doctor Gachet (Jerome Flynn), Louise Chevalier (Helen McCrory) Joseph Roulin (Chris O’Dowd) és persze maga Vincent van Gogh (Robert Gulaczyk). A mondandó részletessége és a szereplők hitelessége miatt pedig még annak is iszonyú érdekes és élvezetes a film, aki egyébként nagyon is jól ismeri van Gogh életének utolsó szakaszát a városba költözéstől a füllevágáson át az utolsó órákig.

A festő egyszerre szinte testközelbe kerül velünk, mi pedig egy kicsit jobban megértjük a a 19. század egyik legméltatlanabbul mellőzött művészét. Azzal, hogy levelekre épül a cselekmény, sokkal emberibb és közvetlenebb lesz a film hangsúlya. Sebezhető, gyenge, visszahúzódó, de kedves embernek bontakozik ki előttünk a festő. És bár a történet és a végső megoldás fő mozgatórugója a testvérével való szoros kapcsolata, betekintést kapunk munkamódszereibe és baráti viszonyaiba is.

Douglas Booth mint Armand Roulin (Armand Roulin portré)

Mindezt pedig úgy, hogy a van Gogh ihlette festmények hihetetlen pontossággal, csodálatos színekkel és formákkal tárulnak elénk. A film nagyon okosan csak bő másfél óra, hiszen hiába a lendületes kameramozgás és az igazi színészek egyértelmű kivehetősége, a szemnek és fejnek azért kihívás a Loving Vincent. De megéri! Az első képkockától az utolsóig.

A cikket a hazai bemutató kapcsán 2017. december 21-én frissítettük.

Kajdi Júlia

Kajdi Júlia

Kajdi Júlia az ELTE-n végezte el a filmes alapszakot, majd az Edinburgh-i Egyetemen a mesterszakot. 2014 óta tagja a ‘tekercsnek. Specializációja a thriller, a krimi és Alfred Hitchcock. Ő a Hírek rovat vezetője.

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..