Kritika

Ő fest, a másik zsörtölődik – Maudie

A 2018-as Oscar egyik legnagyobb esélyese Sally Hawkins A víz érintésében nyújtott alakításáért. Annak árnyékában megbújt egy szinte még erősebb színjáték, amelyben a brit színésznő a púpos, mozgáskorlátozott kanadai festőnőt, Maud Lewist alakítja. De a Maudie több, mint Hawkins jutalomjátéka és több, mint egy szimpla portréfilm.

Szeretem, ahogy a Maudie kezdődik: a címszereplő, idősebb asszony a nagynénjénél lakik, és épp a bátyjuk látogatja meg őket, hogy közölje: eladta a szülei házát. Maud (Sally Hawkins) felháborodik, de tehetetlen. Mivel krónikus ízületi gyulladással született, egész életében másokra volt utalva. A dac, ami a saját kisemmizése nyomán éled fel benne, arra ösztökéli, hogy állást keressen. Egy zsémbes halászhoz (Ethan Hawke) szegődik takarítónőnek egy aprócska házba.

Maud Lewis későn vált világhírű festővé, élete második felében. Ő lett a kanadai folklór-festészet legismertebb képviselője, akiről én magam soha nem hallottam. Művei különleges hangulatot árasztanak, de közben látszódik az az egyszerűség, ami Maudot és munkáit is jellemezte. Idős korában mind jobban megnehezítette hobbiját betegsége, ennek ellenére soha nem hagyott fel a festészettel. És azok után is megmaradt abban az apró kicsi házában, ahol Everettel élt, miután festményeit a legnagyobb személyek kezdték el gyűjteni, többek között maga Nixon elnök.

Mindig is gondban voltam az életrajzi filmekkel. A valaha szebb napokat látott műfaj mára elavulttá vált. A portréfilm nem újul, a világ változásainak ellenére nem képes kilépni a saját medréből, jellemzően megmarad dokumentumfilmnek egy ismert színész jutalomjátékával. Még az olyan neves alkotók, mint Martin Scorsese (Aviátor) vagy Clint Eastwood (J. Edgar) sem tudtak hozzáadni a műfajhoz, pedig izgalmas és megosztó személyekről értekeztek. És mi van az átlagos életű képzőművészekkel? Ekkor jutunk el az ókonzervatív európai megközelítéshez, amelynek eredménye szinte mindig az unalom. Csak néhány példa az utóbbi évekből: Mr. Turner, Renoir, Rodin – Az alkotó.

Maudie más, mint egy hagyományos életrajzi film.

Ugyan a híres festőről szól, de igazából nem a klasszikus életrajzi portrét vázolja fel. A rendező, az ír Aisling Walsh más fókuszpontot választ: az időskori szerelmet. A Maudie-ban két magányos lélek talál egymásra, miután már túljutottak életkoruk delején. A nő és a férfi élete lassan bontakozik ki a történet során, összetett viszonyukban a festészet, a betegség és a híresség csak egy-egy összetevő. A két főszereplőt játszó színész pedig hibátlanul asszisztál a meséhez, Hawke egy pillanatra sem billen ki a tőle szokatlan szerepből, a legnagyobb elismerés mégis Sally Hawkinst illeti, aki meggyőzően válik savanyú kripliből boldog, de torz festőnővé a játékidő során.

A különleges rendezői megközelítés nagy erénye, hogy nem kenik el a karakterek jellemhibáit. A nehézségekre fókuszál, nem ad egyszerű válaszokat a kérdésekre, és nem kendőzi el azt, hogy a férfi megütötte a feleségét, cselédként kezelte, majd később magát áldozatként állította be. A kor társadalmának negatív áthallásai megjelennek, ahogy a világhír árnyoldalai is, de szerencsére Walsh nem téveszti szem elől fókuszát.

Mégis a Hallmark tévécsatorna által kisajátított melodrámai eszközök egyfajta fátyolként húzódnak rá a filmre. Itt van például a zenét szolgáltató szitár vagy az idő változását érzékeltető tájképek. Hiába fontos elemek az észak-amerikai folklórban, mégis olyan hatást keltenek, mintha az egész film kissé együgyű lenne – akárcsak Maud Lewis művészete. De ez sem marad szó nélkül, az egyik epizódszereplő reflektál erre: „mintha egy ötéves gyerek festette volna”. A Maudie képes tehát többet mondani egy hagyományos portréfilmnél, és egy másik irányba, a melodráma felé viszi el a főhőse történetét. Túl mélyre azonban nem merészkedik, de még így is frissítő hatású az utóbbi évek sekélyes életrajzi filmjei után.

Avatar

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. [email protected]

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya