Fókuszban Kritika

Meddig él a bálna? – Moby Dick

A nagy ámbráscet, mint a történet Moby Dickje, körülbelül hetven évet él, ám John Huston 1956-os filmje és bálnája alig hatvan évesen is olyan öreg, mintha az özönvíz előttről maradt volna ránk.

A film

Herman Melville 19. századi amerikai író nagysikerű regényéből, a Moby Dickből (1851) számos filmes, (kép)regénybeli, videójátékos újraírás és adaptáció készült, több-kevesebb sikerrel. Ezek egyik leghíresebbike John Huston kosztümös kalandfilmje, mely szorosan követi a regény eseményeinek folyását.

A fiatal Ishmael megérkezik a bálnavadász falucskába, majd csatlakozik a megszállott Ahab kapitány  (Gregory Peck) legénységéhez. Hamar kiderül azonban, hogy a film középpontjában a hajó fanatikus kapitánya áll, aki „mezei” bálnák helyett egy fehér színű ámbráscetre, az ördögien intelligens Moby Dickre feni a fogát. Kevés lenne azt hinni, hogy az elvesztett féllábáért, amit az állat tépett le. Ahab rabja az üldözésnek és nem fél a legénység életét is kockára tenni érte.

mobydick2

Az elbeszélő, a már említett Ishmael csak mellékszereplőként jelenik meg, nincs hatása az események folyására. Múlt idejű kommentárral tolmácsolja az eseményeket, mint sokszor a film noirban. Ez a stílus Huston kapcsán akaratlanul is az ember eszébe ötlik, hiszen a rendező első filmjét, A máltai sólyom (1941) címűt, a noir kezdőfilmjeként szokás számon tartani. Ebben ugyan nincs narrátor, viszont később, más alkotóknál találunk példát erre a funkcióra: Otto Preminger: Laura (1944); Orson Welles: A sanghaji asszony (1947); Billy Wilder: Alkony sugárút (1950); és még sorolhatnánk. Az előbb említett filmekben a főhős-elbeszélő, ahogy a Moby Dick Ishmaele is, kiszolgáltatott környezetének, nem tud saját sorsa fölött rendelkezni. Takács Ferenc szerint (Filmvilág, 1987/12: „John Huston, a Kézműves”) egyébként Huston későbbi színvonalasabb filmjeiben is visszatér a noir rezignált és a sötétben tapogatózó hőse.

Az 1956-ban készült Moby Dick John Huston tizenkettedik játékfilmje, melyen egyértelműen látszik az alkotó tizenöt éves tapasztalata és renoméja a filmrendezésben. Sztárokkal dolgozik, a főszereplő Gregory Peckkel és a papot alakító, mellékszereplő Orson Welles-szel. Operatőre itt Oswald Morris, akivel korábban a Moulin Rouge-t (1952) és az Ördögi kört/Győzd le az ördögöt (Beat The Devil, 1953): a vele való együttműködés gyümölcse a számtalan  kreatívan komponált felvétel a film során. Az alábbi kép, amellett, hogy szép, a falutól távolodó hajó nagyságát és erejét is bemutatja – nem beszélve az operatőr merészségéről, aki az árboc magasságából filmezett.

moby_dick2

Az előbbiek mellett ugyancsak profizmusra utal a történetvezetés, itt például a feszültség adagolására gondolok: már számtalan dolgot tudunk Ahab tébolyáról, mielőtt látnánk, a bálna veszélyességét igazoló jelek egyre fokozódnak a kocsmai legendától a fakarú és -lábú hajóskapitányokig.

A Moby Dick szemmel láthatóan nagy költségvetésű alkotás, mégis, mint a kor filmjeiben, sokszor feltűnőek stúdiófelvételek, ami zavaró lehet a mai néző számára, nekem legalábbis az. Ami a kivitelezés egyéb körülményeit illeti, Huston, előbbi filmjeivel ellentétben a forgatókönyvön nem dolgozott egyedül: Ray Bradbury amerikai sci-fi íróval (Fahrenheit 451, Marsbéli krónikák) készítették a szkriptet. Hogy pontosan mi fogta meg Bradburyt az adaptálandó műben, jó kérdés lenne, annyit viszont sejthetünk, hogy a gigászi bálna szerepet játszott ebben.

Változó, hogy mennyire találó a zene. Egy-egy jelenetben túlságosan tolakodó, például amikor hajóra száll Ishmael. A 24. és a 25. perc között körülbelül négy különböző hangulatot, érzetet sugall rövid szakaszokban, hirtelen váltással, mintha a szereplők összes rezzenését le akarná játszani. Aggodalom, bizonytalanság egy elhangzó jóslat miatt (Ishmael és egy másik matróz), utána vidám rakodás a hajóra (matrózok), szomorú, búcsúzkodó nézés (asszonyok), indulószerűség (bálnavadászok), amikor a hajó útra kel. Így következetesnek tűnik, viszont számomra túl harsány megtámogatása a képeknek, ellentétben a hasonló jellegű, mégis diegetikusként a történetbe illeszkedő kocsmai zenével a film elején.

mobydick3

Huston Moby Dickje nélkülözi a rendező saját, a korába átemelő értelmezését. Hiányzik belőle a  bátorság, hogy egy 19. századi történetet az ötvenes évek környezetébe helyezzen, vagy bármily módon tükröztesse az időszak kérdéseit, problémáit. Hacsak nem az önfejűség és a vezetők felelőtlensége ellen szól ez az alapvetően kaland- és látványcentrikus alkotás. Gondoljunk itt Huston és Hollywood huzavonájára a szereplőválasztásról? Állítólag a rendező a saját unokaöccsét kérte volna föl Ahabnak, viszont a stúdió nem ment bele, egy sztár kellett neki.

És Ahabnak? A bálna. Emiatt kerül első tisztjével, Starbuckkal ellentétbe, mert az utóbbi szerint Moby Dick üldözése öncélú, így Isten és az emberek elleni tevékenység. 21. századi fejjel, a fenntartható fejlődésre és a biodiverzitás megőrzésére gondolva furcsa ilyen képzetekkel szembesülni és a vadászatot nézni, még ha mű is a cet. Ráadásul a vadászata keresztényi cselekedetként jelenik meg! Mondván az állat zsírjával világítanak, és a fényt említve már nem is szükséges tovább magyarázni, hol keressük a vallási jelentést. Jelentés ide, jelentés oda, bár az adaptáció ragaszkodik a szöveg menetéhez – hasonlítsuk csak össze a könyvbeli fejezeteket a film felépítésével! –, átveszi a szereplők nevét, sok a fekete folt, nem tudjuk, ki miért valamilyen. A regényben világosabban kitűnik a biblikus nevek, utalások szerepe: indulás előtt, a kikötőben figyelmezteti a főhőst egy Elijah nevű toprongyos öregember (magyarul Illés lenne, tehát egy zsidó próféta), hogy aki Ahab hajójára száll föl, annak „elrabolják” a lelkét, azaz – minden bizonnyal – elkárhozik. A narrátor Ishmael, azaz Izmáel, a Bibliában Ábrahám első és törvénytelen fia (feleségének szolgálójától, Hágártól), akitől az Írás szerint az arab népek származnának, ám a filmből alig tudunk meg valamit a személyéről, nemhogy ilyen messzemenő következtetéseket vonhatnánk le. A bibliai utalások tekintetében elnagyolt a film. Pedig bizonyára folytathatnánk a sort és kereshetnénk a magyarázatokat Hustonon belül és kívül, csak sajnos ez a fajta műveltség kiveszőben van dekrisztianizálódó Európából és Egyesült Államokból. Ezért sem meglepő, hogy a 2010-es, szintén amerikai Moby Dick (rendezője Trey Strokes) csak a könyvbeli sztorit veszi át nagy vonalakban, a beszélő nevek száma és jelentése a hustoni változathoz képest  is jócskán megcsappan.

mobydick

John Huston Moby Dickje bármilyen izgalmas legyen, sok elemében régi, nehézkes. A rendező több tíz-tizenöt évvel korábbi és húsz évvel későbbi filmje egyértelműen eredetibb alkotás. Talán mert azok kortárs környezetben játszódnak, melyet a film szűrőjén át, de megfigyelhetünk. Gondoljunk a kiváló Prizzik becsületére (1985). Viszont a regénybeli időbe visszahelyezett Moby Dickben összeadódik az értelmezés hiánya, az ábrázolt kor kétes hitelessége és sok-sok apróság, mint a mai szemmel esetlen, de az ötvenes években bizonyára hatásos elemek: például a nagy, fehér krumplihoz hasonlító, szottyadt, öreg bálna, melyen csak nevetünk.

– – –

Herman Melville Moby Dickjét a szerző legfontosabb művének tekintik, mely a jelen film előtt legalább kettő korai, utána pedig számtalan újabb feldolgozást ért meg. Magyarul Szász Imre fordításában olvasható és a MEK elektronikus könyvtárában is elérhető.

A lemez

A filmklasszikus dvd-kiadványa digitálisan felújított képpel és eredeti szinkronnal is büszkélkedhet.

Szatmári Zsófi

Szatmári Zsófi

Szatmári Zsófia francia főszakot és film minort végzett az ELTE-n, majd francia irodalom mesterszakot a Sorbonne-on. Specializácója a szerzői film, érdekli pedig a film és az irodalom viszonya, a filmek kapcsán felmerülő nyelvi és fordítási kérdések. Az Interjú rovatot szerkeszti. szatmarizsofi@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..