Kritika

Megfőzve – Ízlések és pofonok

Mindig megrökönyödéssel figyelem a remake készítést. Értem én, hogy emészthetűvé kell tenni az amerikai gyomornak a porosat, hát még az európait, na de ez akkor is szentségsértés. Még szerencse, hogy az utóbbi időben egyre értőbb kézzel nyúlnak a rendezők a régi (vagy nem is olyan régi) történetekhez, és gyakran az eredetit megközelítő remekeket készítenek. Így történt ez a csodálatos Bella Marthával – az Ízlések és pofonok abszolút korrekt film lett.

Kicsit tartottam ettõl a mozitól, de szerencsére Scott Hicks nem sziruposította el az egyébként nagy érzelmi csapdákat rejtő művet, hanem egy érzékeny, sokszor vicces, máskor egészen megható feldolgozást készített. Catherine Zeta-Jones egyszerűen csodálatos a bizonytalan Kate szerepében, akinek az élete a konyhája. Amikor testvére autósbalesetben meghal, magához kell vennie unokahúgát, Zoét, akivel kezdetben nagyon nehezen találja meg a hangot. Amíg a családi ügyet intézi, konyhájába beköltözik az áriázó Nick (a szintén imádnivaló Aaron Eckhart), és mire a nő észbekap, az egész éttermet, a kis Zoét és magát Kate-t is megfőzi. És persze jön a nagy happy ending.

Olvastam valahol, hogy a film után az amerikai mozikban igencsak megnőtt a büféfogyasztás. Nem tudom, hogy nálunk is jobban megy-e majd a popcorn, az mindenesetre borítékolható, hogy a moziból kijőve sokan lesznek, akik egy jó kis vendéglő felé veszik majd az irányt. A pompás fogások láttán nem lesz, aki ne akarná megkóstolni a híres sáfrányos öntetet, az eredeti honlapot felkeresve elleshetik titkait – lehet kísérletezni vele otthon.

Bár a konyhában talán néhány férfi is nekiáll a főzésnek, ez mégiscsak egy női film. Kereshetnék indokokat miért fogják szeretni a pasik is (Zeta-Jones gyönyörű, egymást érik a remek fogások, és a többi), de az igazság mégiscsak az, hogy ez a történet núknek szól. Az anyai érzésekről, a közelengedésről, az emancipációról, olyan kérdésekről, melyeket minden lánynak meg kell válaszolnia saját magának, amikor felnőtté válik. Nem meglepő, hogy a forgatókönyvet is nők jegyzi. Szerencsére Carol Fuchs és a Bella Marthát író Sandra Nettelbeck nem akarják megmondani a tutit, a film egyszerű tanulsága számomra annyi volt, hogyha nem állunk az útjába, a dolgok elrendeződnek maguktól is.

Ízlések és pofonok (No reservations)
színes feliratos amerikai vígjáték, 104 perc, 2007

rendező: Scott Hicks
forgatókönyvíró: Carol Fuchs, Sandra Nettelbeck
zeneszerző: Philip Glass
operatőr: Stuart Dryburgh
producer: Sergio Aguero, Kerry Heysen
vágó: Pip Karmel

szereplők:
Catherine Zeta-Jones (Kate Armstrong)
Aaron Eckhart (Nick)
Abigail Breslin (Zoe)
Jenny Wade (Leah)
Brian F. O’Byrne (Sean)
Patricia Clarkson (Paula)

IMDb
noreservationsmovie.warnerbros.com

Avatar

Filmtekercs.hu

A Filmtekercs.hu Magyarország legnagyobb független online filmes lapja és a te kedvenc újságod.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A sorozatok lényege, hogy nincs meghatározott végük… Ezzel vitatkoznánk!

A 2010-es évektől folyamatosan nő a televíziós és streaming sorozatok száma, köztük pedig az előre meghatározott véggel rendelkező egyévados szériák, vagyis a minisorozatok is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Nem tudod mi a különbség antológia-, mini- és limitált széria között? Akkor ez a te videód!

A VLOGtekercs stábja ebben a hónapban a minisorozatok formai jegyeit és történelmét járja körbe. Számos ismert és kevésbé ismert sorozatpéldával azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy miért éri meg a nézőnek minisorozatot nézni és milyen előnyei származhatnak az alkotónak a minisorozat formátumból.

Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor

Vágó: Énekes Gábor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya