Kritika

Melissa McCarthy fullba csapatja – A partiállat

Köztudott tény, hogy szívfájdalomra a legjobb gyógyír, ha ezerrel belevetjük magunkat a bulizásba, körülvesszük magunkat a barátnőinkkel és… visszamegyünk az egyetemre? Melissa McCarthy és A partiállat szerint pontosan erre van szükség – de vajon ez a moziközönségnek is elég?

Hány olyan történetet hallottunk már, hogy a férj nagy kapuzárási pánikban beszerez egy szeretőt, elhagyja érte a feleségét, és a tetejébe még egy sportkocsit is vesz vagy kilöveti a fülét? Ez A partiállat című film premisszája is, amiben Melissa McCarthy alakítja az összetört szívű Deannát, akinek az élete – ahogyan maga a film is – rengeteg középkorú nővel rezonálhat.

A házasság kezdetén a feleség által bálványozott férj döntései az évek során „közös elhatározássá” szelídülnek, hogy aztán két évtizeddel később a nő ráeszméljen, hogy az „együtt meghozott döntések” értelmében nem tudta befejezni az egyetemet, és szülés után nem volt lehetősége vissza- vagy elmenni dolgozni – ez történt meg Deannával és nők százaival. Derült égből villámcsapásként éri a gyermekétől az egyetem utolsó évének első napján elbúcsúzó anyát férje bejelentése, miszerint válni akar – e konkrét eset ugyan leginkább csak az események láncolatát beindító katalizátor a filmben, azonban ki tudja, nem történt-e meg ugyanez a szituáció Deanna néhány sorstársával is.

Melissa McCarthy és férje, Ben Falcone filmje tehát pontosan azokra a mindenki számára ismert élethelyzetekre apellál, amelyek reményeik szerint megfelelő alapot ad a sztori girl power-irányú kibontakozásához. Így tehát a film kevésbé a válás vagy a megcsalás feldolgozásáról szól,

sokkal inkább beszél McCarthy és Falcone forgatókönyve az anya-lánya kapcsolatról, a női barátságokról, illetve önmagunk újrafelfedezéséről.

Ezeket a viszonylag komolyabb témákat pedig igyekeznek humoros formában tálalni.

Bár maga az ötlet nem is lenne különösebben rossz, a kivitelezés során jutott némi porszem a gépezetbe. A partiállat már a harmadik közösen készített vígjátéka a párosnak (korábban a Tammyt és A főnököt gyártották ugyanebben a felállásban), viszont ez a film sem sikerült mérföldekkel jobbra az első két próbálkozásnál. A történet döcögősen indul, a poénok csak a játékidő második felétől kezdenek el ülni, és mivel sem Deanna összetört szíve, sem pedig a girl power nincs eléggé fókuszban, a sztori súlytalanná válik.

Melissa McCarthy és Heidi Gardner a filmben

Ezzel együtt meg kell hagyni, hogy Melissa McCarthy játékára és humorérzékére nem lehet panasz. A színésznő most nem a korábban (a Női szervekben, illetve a fentebb említett, férjével közös megmozdulásokban) megszokott nagymellényű és faragatlan tuskót hozza, hanem egy szerethető, kissé naiv, már-már a Szívek szállodája Sookie-jára emlékeztető karaktert formál Deannából. És bár néha még most is felbukkant egy-két alpáribb vicc – mint amikor a lányának ecseteli szexuális kalandjait egy nála jóval fiatalabb, egyetemista sráccal –,

az önirónia, a helyzetkomikum és Deanna esetlensége okoz néhány kifejezetten humoros pillanatot.

A mellékszereplők is elég jók: Maya Rudolph (Koszorúslányok) Deanna legjobb barátnőjét, a Saturday Night Live, amerikai szkeccs-sorozatból ismert Heidi Gardner a kolis szobatársát alakítja, illetve megszokott módon McCarthy férje, és egyben a film rendezője, Ben Falcone is felbukkan egy pár perc erejéig.

A partiállat tele van nyolcvanas évek-nosztalgiával (egy konkrét bulijelenet épül erre), azonosulásra hívó szituációkkal és főszereplővel (olyannyira, hogy egy ponton az egész moziterem egy emberként hördült fel – az utólag abszolút kiszámítható – fordulaton), illetve remek zenékkel és pörgős partikkal. Azonban az aranyos mondanivaló – azaz, hogy szeresd önmagad – súlytalan, a feminista színezetű üzenet nem elég hangsúlyos, a poénoknak pedig jó, ha a fele betalál. Így még a Christina Aguilera-cameo sem menti meg A partiállatot a középszerűségtől.

Rakita Vivien

Rakita Vivien

Rakita Vivien az ELTE Bölcsészkarán végzett film szakon. Kedvence a midcult, illetve a történelmi és gengszterfilmek, valamint sorozatok széles skálája. 2017 óta tagja a Filmtekercs csapatának.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya