Moziban

Menekülés a szabadságba – Állati nagy szökés

Bár a börtön is kétségtelenül a társadalom része, kérdés, hogy a felnőttek életének e sötét szegmensével már gyerekként is közelebbről meg kell-e ismerkedni? Az állati nagy szökés ugyanis a börtönök világába kalauzolja a kicsiket, s nem is akárhogyan.

A börtön a földi pokol egyik bugyra” – állította a híres francia filozófus, Michel Foucault, aki szerint amíg léteznek olyan intézmények, mint börtön és elmegyógyintézet, ne várjunk el semmi jót az emberi társadalomtól. Azonban még az amúgy sík kopasz Foucaultnak is égnek állt volna a haja, ha gyerekeknek szánt animációs filmben látta volna viszont híressé vált megállapításának beigazolódását. Mert az Állati nagy szökés című, „hat éven felüliek számára” besorolású animációs film mintha vizuális megjelenítése lenne annak a sok borzalomnak, ami egy börtönben történhet az oda bekerültekkel. Történetével a film azt a kérdést járja körül, hogy reménytelen helyzetekből ki lehet-e szabadulni töretlen optimizmussal?

A film címével John Sturges 1963-ban bemutatott A nagy szökés című klasszikusára hajaz, s némiképpen a témájában is. A második világháborúban játszódó amerikai filmben a németek egy különleges fogolytáborbörtönt építenek, ahol a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett tartják fogva a foglyokat. Ám egy mindenre elszánt repülőtiszt mindent elkövet a maga és társai szabadulásáért. Az Állati nagy szökés főhőse, Mázli egy barátságos és békés kutya, aki azonban hirtelen egy kutyabörtönben találja magát, amikor gazdái egy hónapra Japánba utaznak, s őt a Kék Csermely nevű drága kutyahotelben szállásolják el. A luxus kutyapanziónak álcázott helyről azonban hamar kiderül, hogy az valójában egy kegyetlen kutyabörtön, ahol munkára kényszerítik az ily módon begyűjtött állatokat. A helyzetükbe belefásult börtönlakókkal ellentétben azonban Mázli újdonsült barátaival kezdettől fogva igyekszik megszökni – bármi áron is. Ez nem egyszerű feladat, mert miként A nagy szökés című film táborát, a kutyabörtönt is többszörös szögesdrótkerítés veszi körül, ahol a belső területet még őrtornyokból is figyelik a géppuskás kutyaőrök.

A kutyabörtön szervezeti felépítése és működése egy vérbeli, kegyetlenkedésekkel tűzdelt igazi börtön képére formálódott, ahol felerősödik a ragadozó jellegű magatartás, amit a rácsok elviselhetetlensége aztán csak tovább fokoz. A gengszterfilmekből vett ismereteinkből jól tudjuk: ha ide bekerül valaki, áldozat lesz vagy elkövető, de a mindent átható erőszakból kimaradni szinte lehetetlen. Ilyen közegben még az emberek is állatokként kezdenek viselkedni, mit várhatnánk hát az igazi állatoktól! Miként azt a híres szociálpszichológiai kísérletek is már bizonyították: ha valaki mások megkínzásának lehetőségével élhet, meg is teszi, hogy gyötörje és kínozza a társait.

A különféle fajtájú kutyák közül itt is kiválik egy alfahím – egy aprócska csivava!! –, aki vezérként uralkodik, és elnyomja az áldozat típusú kutyarabokat, még ha azok német juhászok avagy jól megtermett bernáthegyik is. Ezt annál inkább is megteheti, mert a börtönökben felerősödik a csordaszellem, s van, hogy a gyengébb ebek pusztán azért vesznek részt a többiek bántalmazásában, mert nem akarnak áldozattá válni. Ilyen kíméletlen börtönviszonyok közepette működik hát az a hely is, ahová Mázli becsöppen.

A kisgazdája által addig agyondédelgetett kutyus persze nincs felkészülve a börtönvalóságra. Megalázásának és testi-lelki megtörésének első állomása saját nevének elveszítése, mely személyes identitásának megszűnését jelenthetné, ha nem lenne igazi vagány. Így lesz tehát Mázliból mindjárt az első nap „463-as” – a számként nyilvántartott kutyatömeg egy tagja. S bár a régóta fogvatartott állatokat a kutyaőrök durvasága és a folyamatosan áradó agresszió már rég megtörte, Mázli egy igazi szabadulóművészhez méltón mindvégig bizakodó, és az általa kiagyalt szökési tervekhez – amiket persze mind elbukják – mindig szerez maga mellé barátokat.

A film forgatókönyve mindvégig egy börtöngengszterek által uralt intézmény működését követi le. Van itt börtönlázadás, erőszakos csoportok egymás közötti véres leszámolása, szökési kísérletek kegyetlen megtorlása. Az olajozott működés érdekében besúgót alkalmaznak egy nagyfülű, simulékony kutya személyében, de akad szökési tervet felfedő titkos áruló eb is. Az itt alkalmazott büntetések is igen kifinomultak. Mázli egyik ilyen kínzásmódja például az éheztetés mellett egy hatalmas csont elásatása és újra kikapartatása – mindezt végtelenítve.

A filmet nézve elgondolkodunk, hogy az alkotók miként juthattak arra a gondolatra, hogy „hat éven felülieknek” besorolással kisgyerekeknek ilyen nyomasztó atmoszférájú börtönfilmet készítsenek, még az esetben is, hogy bájosak-aranyosak a figurák, és a filmben a különböző fajtájú kutyák méretéből és jelleméből fakadóan sok humoros jelenet is adódik. Ez a gondolat csak még inkább megerősödik bennünk, amikor egy szökési kísérlet miatt büntetésből sötét verembe zárt kutyacsapat kis híján elevenen benn ég a bunkerekben, s halljuk a riadt nyüszítésüket. S bár a történet végén győzedelmeskedik a jó, a gonosz elnyeri méltó büntetését, és a mesékhez illően pedig minden elrendeződik, mégsincs bennünk az ilyenkor szokásos felszabadultság érzés. Ekkor tudatosodik bennünk az a felismerés is, hogy az egyébként kicsi gyerekekkel zsúfolt moziban a vetítés alatt is hiányzott az önfeledt kacarászás, sikongatás és pusmogás, ami az ilyen előadásokat olyannyira jellemzi.

S hogy mégis kinek ajánljuk ezt a filmet? Azoknak a szülőknek, akiknek életfilozófiája a gyerekek való életre nevelése. Nekik tutira bejön az Állati nagy szökés! Mama érzékeny lelkű kedvenceinek, papa imádott kishercegnőinek inkább színesebb-szagosabb animációs filmeket ajánlanánk.

Argejó Éva

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Hirdetés

Hirdetés