Miből lesz a cserebogár? – Egyre távolabb

Polley az Egyre távolabb forgatókönyvét Alice Munro Oda-vissza című novellájából készítette. A történet szerint Fione (Julie Christie) és Grant (Gordon Pinsent) negyven éve házasok. A nőt Alzheimer-kór támadja meg, így kénytelen otthonba vonulni. Mikor Grant az egyhónapos szoktatási idő után meglátogatja, felesége nemhogy nem ismeri meg, de már egy másik férfit szeret. Grant végül nem marad egyedül a bajban, Fione új kedvesének felesége, Marian (Olympia Dukakis) ugyanazon megy keresztül, amin ő.

Hogyan lehet feldolgozni, hogy az ember akit szeretünk, lassan elveszti önmagát, a velünk és a világgal való kapcsolatát? A nálunk kevésbé ismert Gordon Pinsent – csak egy érdekesség róla: ő maga Babar király – csodálatos játékkal vetíti elénk Grant sokdimenziós karakterét, a férfiét, aki hosszú évek alatt tanulta meg, mit jelent közel lenni ahhoz, akit szeretünk, és mit jelent önként lemondva róla esélyt adni neki a boldogságra. A többi színész is remek. Julie Christie és Olympia Dukakis a tőlük megszokott színvonalon brillíroznak, de a mellékszerepekben is nagyszerű alakításokat láthatunk: különösen tetszett Wendy Crewson a látszólag érzéketlen igazgatónő szerepében.

Polley filmje lassan bontja ki a történetet, teljes mélységükben ábrázolja a szereplők közötti kapcsolatokat. Kifinomult arányérzékkel dolgozik, csendes a happy end, a történet szerencsére nem fordul át giccsbe. A rendezőnőnek volt kitől tanulnia. A film egyik producere a rendező Atom Egoyan, akivel Polley színészként már többször dolgozott együtt (Exotica, Eljövendő szép napok, Felícia utazása).

Szőrszálhasogató kitikus lévén nem mehetek el a film számomra egyetlen gyenge pontja mellett. Ritkán szokott velem előfordulni, de most felkaptam a fejem az oda nem illő gitárdallamok miatt. Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen tehetséges alkotó, mint Sarah Polley, következő filmjében már a zenére sem lehet panasz.

Egyre távolabb (Away from Her)
színes feliratos kanadai romantikus dráma, 105 perc, 2006