Kritika

Milyen áron? – Csúcshatás

limitless, csúcshatásSiker, pénz, karrier, és ügyes megoldásokkal tűzdelt látványvilág. A Csúcshatás az utóbbi évek egyik legjobb filmje lehetett volna, ha áll valaki Neil Burger mellett, aki néhányszor visszakanyarintja a valóság szférájába a saját művétől elragadtatott rendezőt. Sajnos azonban a költségvetésből nem futotta egy józan gondolkodású kollégára.

Főhősünk, Eddie Morra (Bradley Cooper), amolyan lecsúszott íróféleség, aki egyszerre szenved anyagi és alkotói válságban. Egészen addig, amíg hozzá nem jut egy nagyobb mennyiségű ismeretlen eredetű tudattágítóhoz, ami végül célt visz eddigi tengődő életébe. A szer hatására nem csupán készülő könyvét fejezi be játszi könnyedséggel, de néhány nap alatt új nyelveket tanul meg, fittebb lesz, és beleveti magát a tőzsde világába, ahol azonnal hatalmas sikereket ér el.

Ezzel aztán fel is hívja magára különféle sötét alakok figyelmét, akik lépten-nyomon követni kezdik, és többször is megpróbálnak lecsapni rá. Így hősünknek nem csupán a tabletta okozta mellékhatásokkal, de az alvilág különböző rétegeivel is meg kell küzdenie az életben maradásért. Mindez azonban csekély árnak tűnhet annak fényében, hogy Eddie épp a tőzsdepiac legértékesebb cégének vezetőjével, Carl Van Loon-nal (Robert De Niro) kezd együtt dolgozni.

Neil Burger alkotásának nagy előnye, hogy az NZT-nek nevezett szer hatására nem csupán Eddie, hanem maga a film is felpörög. Sőt, a formanyelv mellett a zene is remekül veszi át a főhős tempóját, így nem csupán a legtöbb thrillerben kötelezőnek számító üldözésjelenetekben, hanem szinte a film teljes hosszán át pörgős, sallangoktól javarészt mentes cselekményt kapunk. Ez még annak ellenére is igaz, hogy a történet olykor néhány percre visszavesz a lendületből, hogy lélegzetvételnyi szünethez juttassa a nézőt, és bemutathassa hősünk egyre erősebben jelentkező elvonási tüneteit.

A jól érzékelhető szenvedésmomentumok azonban mit sem érnek a finoman szólva megkérdőjelezhető végkicsengés mellett. Az agykapacitás kihasználtságát növelő, ám a kezdetektől droggyanús szernek tűnő NZT használatáért ugyanis nem jár büntetés, sőt, főhősünk jutalma egy továbbra is töretlen karrier, immár mellékhatások nélkül. Ezek után próbálja bárki elmagyarázni, hogy semmilyen drog nem lehet hasznos, és hogy a – hála Istennek – nem létező NZT a 21. század Mefisztója, aminek nem érdemes eladni a lelkünk.

Hancsók Barnabás

Hancsók Barnabás

Hancsók Barnabás 2010 óta ír cikkeket a Filmtekercsnek, volt rovatvezető és olvasószerkesztő. Specializációja az adaptáció, a sci-fi, a vígjáték és a társadalmi dráma, szívesen ír szerzői, bűnügyi és dokumentumfilmekről is.

Add Comment

Click here to post a comment

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya