Kritika

Mint a bot – A burok

Andrew Niccol, minden idők egyik legszebb filmje, a Gattaca és a gyanakvásra okot adó Lopott idő után ismét sci-fit csinált. Bár a tény, hogy A burok Stephenie „Alkonyat” Meyer azonos című regényéből készült, adott okot némi aggodalomra, de álmomban nem gondoltam, hogy az adaptáció végeredménye ennyire cikis lesz.

A közönség röhög. Nem, nem, a film nem vígjáték, éppen megy a dráma, a nézők kínjukban nevetnek. Pedig egész ígéretes a sztori. A Földet idegenek foglalják el, de nem ölik meg az embereket, hanem az oly’ sok tudományos-fantasztikus moziban megismert módon testüket burokként használva beléjük költöznek. Melanie-t (Saoirse Ronan), az ellenálló utolsók egyikét szintén belakja egy marslakó, a lány azonban nem mond le egykönnyen testéről. Ráveszi a betolakodót, hogy keresse meg szerelmét (Max Irons), akinek azonban kicsit lassan esik le, hogy kedvese még mindig él a burok alatt. A dolgokat tovább bonyolítja, hogy míg Melanie Jaredet szereti, a Wandának nevezett idegen lény belehabarodik egy másik fiúba (Jake Abel). Csavaros igaz? Meyer a specialitásának számító szerelmi háromszöget egész extrém módon prezentálja, ami akár még érdekes is lehetne – ha az alkotók vennék a fáradságot, hogy tisztességesen felépítsék a karaktereket és történéseket. De mivel ebben a filmben minden olyan egyszerű, mint a bot, a végeredmény röhejesre sikeredett.

Gyakorlatilag nehéz bármi jót mondani erről a filmről. A szájbarágós dialógok, a giccsparádé, a butaságok és logikátlanságok szinte megszámlálhatatlan sora ritka vacak elegyet alkot. Az amúgy is harmatgyenge alkotás koporsójába az utolsó szöget a magyar szinkron üti, ami az amúgy is totálisan idióta jeleneteket csak még életidegenebbé teszi. Bár a színészgárda – köztük néhány igen illusztris mellékszereplővel – tisztességesen teljesít, a forgatókönyvet is jegyző Niccol badarságát ők sem tudják megmenteni. A burok egyetlen igazán dicséretre méltó pontját Roberto Schaefer operatőrnek köszönhetjük, aki tényleg meseszép képekkel ajándékozta meg a reményvesztett nézőket.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. [email protected]

Add Comment

Click here to post a comment

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya