Moziban

Mivé lett az életem? – Könnyű leckék

Egy 15 éves korában Magyarországra került szomáliai menekült lány történetét tárja elénk Zurbó Dorottya legújabb dokumentumfilmjében, a Könnyű leckékben. Kafia nem akármire vállalkozott, s amit eltökélt, azt végig is vitte. Élete igazi sikertörténetnek tekinthető. De az élet azért ennél bonyolultabb.

Zurbó Dorottya első önálló egészestés dokumentumfilmjének témaválasztása elköteleződéséről árulkodik. A rendezőnő 2014-ben Brüsszelben részt vett egy dokumentumfilmes képzésen, és már ott világossá vált előtte, hogy a különböző kultúrákból érkező emberek érdeklik őt leginkább. Brüsszelben már rendezett is egy filmet Songs About Home címmel, mely egy nepáli nő és egy brüsszeli férfi kapcsolatáról szól. Következő filmjét, a bhutáni-holland-magyar koprodukcióban készült  A monostor gyermekeit a távoli Bhutánban forgatta rendezőtársával, Arun Bhattaraival, ebben egy kamasz testvérpár tradíciók és a modern világ közötti vívódását mutatja be.

Zurbó Dorottya Könnyű leckék című filmjének témaválasztása tehát nem előzmények nélküli. Elmondása szerint eredetileg Brüsszelben szeretett volna egy hasonló témájú filmet forgatni, ám ott elveszett a bürokrácia útvesztőjében. Hazatérve értesült arról, hogy a fóti gyermekvárosban nemrégiben létesítettek egy kíséret nélküli kiskorú menekülteket befogadó otthont, ahol az afgán és szír fiúk között egyetlenként él egy Szomáliából érkezett lány. A rendezőnő filmje Kafiáról, erről a Magyarországon ragadt kislányról szól, aki nálunk kezdett új életet. Kafia menekülését Szomáliából édesanyja szervezte meg egy embercsempész segítségével, még mielőtt az apja eladta volna őt egy idős férfinak. Így menekítette ki 15 éves lányát abból a reménytelen életből, ami megvásárolt feleségként várt volna rá.

 Miként előző filmjeiben, a rendezőnőt most is egy történelmi-társadalmi helyzet által determinált ember sorsa érdekli. A számunkra egzotikusnak tűnő világból érkező Kafia élettörténetének középpontba állításával most azt kíséreli meg bemutatni, miként tud beilleszkedni egy gyökeresen más kultúrából érkezett fiatal lány egy ijesztően ismeretlen világba. Vajon Kafia az új hazájában akar-e asszimilálódni az itt élő emberekhez – s ha igen, mit tesz ennek érdekében?

Zurbó Dorottya ezen kérdések megválaszolásához három éven át követte nyomon a szomáliai menekült lány életét.

Mozaikszerűen felépített filmjének Kafia a kizárólagos főszereplője – ez nem csupán egy róla szóló film. Az ő életéből ellesett jelenetekből építkező fejlődéstörténet ez, mely folyamatosan tudósít a lány fóti intézetben és a gimnáziumban eltöltött napjairól. Emellett betekintést nyújt az intim szférájába is, megismerjük a barátját, aki sokat segít neki a tanulásban, minek következtében a lány érettségire készülvén – az európai történelem ismeretének teljes hiányában – már nem keveri össze az első világháborút a másodikkal.

A történetvezetésben jól strukturált film élvezetesen, mi több, szívet melengetően mutatja be, miként fogadták be Kafiát a fóti intézetben éppúgy, mint a gimnáziumában, ahol osztálytársai és tanárai egyaránt szeretettel és segítőkészen fordultak felé. Szüksége is volt erre a támogatásra, mert amit vállalt, az igazi emberpróbáló feladat volt. Mert a Könnyű leckék valójában nagyon nehezek voltak. Kafia az évek során a rideg magyar iskolarendszerben készült az érettségire egy számára eleinte teljesen ismeretlen nyelven, s leérettségizett magyarból (mint idegen nyelv), angolból, történelemből, matematikából és testnevelésből – közülük három tárgyból dicsérettel. Amit ehhez a kimagasló teljesítményhez az otthoni családjától hozott, az a kiegyensúlyozott, derűs személyisége, szorgalma, s amit itt hozzátett, az idegen országban érvényesülni akaró elszántsága és óriási ambíciója, mellyel végigküzdi az érettségihez vezető utat.

Zurbó Dorottya filmjének legfőbb erénye, hogy a dolgos hétköznapok bemutatása mellett képes a nézők számára is átélhetővé tenni azt a hatalmas belső átalakulást,

amin ez a – nőket szinte semmibe vevő – muszlim országból elmenekült kamaszlány átmegy. A Könnyű leckék nyomon követi Kafia lelki fejlődésének folyamatát, melynek során, saját kultúrája tabuit is ledöntve, felépít magában egy új identitást. Ennek külsőleges megnyilvánulásaként elhagyja a hidzsáb viselését, s ha eleinte szégyenkezve is a „meztelensége” miatt, de fürdőruhát húz, hogy úszni is megtanuljon. Mindemellett kikövezi saját jövőbeli útját, modellként elindul egy olyan ígéretes pályán, melyen már most Imanhoz, a gyönyörű szomáliai modellhez hasonlítgatják – s nem alaptalanul.

Kafia fejlődéstörténetén túl a film másik fókuszpontja az anyjával való szoros érzelmi kapcsolata. Hogy egy ember életében az identitásváltás milyen nehéz és bonyolult lelki folyamat, átérezzük, mikor a gyerekkori emlékeiről mesél, a családjáról és testvéreiről, akikkel felnőtt, s hiányoznak neki, de leginkább akkor, mikor az anyjával skype-on beszélve visszaveszi fejére a hidzsábot, mert számára még most is anyja a lelki iránytűje és az erkölcsi mércéje. Átformálódott életéről magában tűnődve neki teszi fel a nyugtalanító kérdést is: „mivé lett az életem?” Bár elért teljesítményéből úgy tűnik, Kafia szépen asszimilálódott új hazájában – valójában szíve mélyén két kultúra határmezsgyéjén él. A Könnyű leckék azt segít megérteni a nézőknek, hogy mit jelent új életet építeni egy idegen világban, miközben a szív titkon visszahúz a régibe. S a sok hazátlan menekültet látván Európában egy dokumentumfilmtől ez a felismerés nem kevés.

Argejó Éva

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..