Kritika

Moderált aprítás – Az óriásölő

Jack-the-Giant-Slayer-1Hollywood mostanában futószalagon gyártja a meséket, egyik rémisztőbb, mint a másik. A Piroska és a farkas (A lány és a farkas), a Hófehérke és a hét törpe (Tükröm, tükröm, Hófehér és a vadász), majd a Jancsi és Juliska (Boszorkányvadászok) után Az égig érő paszuly esett az álomgyár áldozatául. A merénylők csapatát ezúttal Bryan Singer vezeti, és sajnos az sem segít sokat az ügyön, hogy a főbb szerepekben olyan A-listás sztárokat láthatunk, mint Ewan McGregor vagy Stanley Tucci.

Fogalmam sincs, mi ez a hirtelen jött meseadaptálási láz Hollywoodban. Mesét filmre vinni bitang nehéz dolog. Az eredeti történet rendszerint kidolgozatlan és sematikus, a karakterek archetípusok, a történések a fekete-fehér végleteiben zajlanak. Persze hálás téma, mondanák mások, mert a sztori jó ismerős, ráadásul szinte mindig akad valami csodás lény vagy elvarázsolt birodalom, amivel be lehet tömni a fantasy rajongók száját. A gond csak az, hogy a XXI. századi közönség nem elégszik meg egy pofás CGI sárkánnyal, és csak ritkán tudja kedvelni az érthetetlen motivációtól hajtott szereplőket. Márpedig ha mesét adapál az amerikai, ahhoz hogy a fentieknél többet tudjon kínálni a nézőnek, bizony erőfeszítéseket kell tennie. Például meg kellene írnia egy tisztességes forgatókönyvet, ne adj’ Isten, fel kéne építenie egy-két használható szereplőt. Na, ez most (is) elmaradt.

jack-the-giant-slayer01Hiába a sztárparádé, hiába a csini leányzó, hiába a 3D-s látványorgia, Az óriásölő egy igencsak középszerű film lett. A sztori ugyebár ismert, de ha nem is lenne az, semmilyen mglepetés nem érhet senkit (hacsak az nem, hogy a királylány miért ezt szerencsétlen Jacket választja a régóta ilyen tökös szerepben nem látott Ewan McGregor helyett…). Singer egy kisebb vagyont költött a filmre, és ez bizony meg is látszik. A vizuális csapat kitett magáért, a paszuly növekedése igazán látványosra sikeredett, de nem panaszkodhatunk a CGI óriásokra sem (amelyeknél azonban időnként erősen befigyel Gollam egy-egy vonása…).

Az egy kifejezetten érdekes kérdés, kinek is készült ez a film. Bár tudom, hogy manapság már a legkisebbeknek szóló rajzfilmek is tobzódnak az agressziótól, én azonban a szülők helyében nem örülnék, ha a csemetém ilyen aprításon szórakozna. A családi mozidélután kedvéért persze a kép következeten vág az igazán nagy durvaságok előtt – ettől azonban felemásan erőszakos lett a végeredmény, ami a kicsiknek sok, a felnőtteknek viszont nem igazán izgalmas.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Jelenleg a Filmtekercs Vizuális Kultúráért Egyesület alelnökeként a Filmtekercs offline rendezvényeiért és partnerkapcsolataiért felel. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés