Fókuszban Moziban

Munkáskálvária – Két nap, egy éjszaka

deux-jours-une-nuit-marion-cotillardMarion Cotillard smink nélkül, atlétatrikóban is istennő a Dardenne-fivérek új drámájában. Felemelő film a mindennapok drámáiról, a kitartásról és a szolidaritásról.

Jean-Pierre és Luc Dardenne (Srác biciklivel, A gyermek, Lorna csendje) ismét a jóléti társadalom felszíne alá nézett egy hétköznapi történeten keresztül mutatva be, Belgiumban sem csak csokoládéból van a kerítés. Sandra depressziós volt, de pont amikor már visszamehetne dolgozni, el akarják bocsátani a gyárból – csak akkor maradhat, ha meg tudja győzni a munkatársait, hogy mondjanak le a prémiumukról, mindkét kiadást ugyanis nem tudja finanszírozni a cég. Sandra tehát felkerekedik, hogy hétvégén felkeresse minden kollégáját, és előadja nekik a lehetetlen kérést. De ki mondana le 1000 euróról csak azért, hogy egy társa megtarthassa a munkáját? A velejéig mai, realisztikus helyzetre változatos válaszokat kapunk.

A látszólag jelentéktelen ügy kapcsán bemutatkozik az egész alsó-középosztály: arab és afrikai bevándorlók, akiknek megvan a maguk baja, agresszív és segítőkész munkatársak, akik hol reménykedéssel töltik el Sandrát, hol újra a kétségbeesésbe taszítják. Nagyon labilis még: néha gyémántkemény, máskor viszont legyőzi az elkeseredés, és kis híján visszazuhan a depresszióba. Mellette áll férje (Fabrizio Rongione), sőt néhány másik támogatót is megnyer magának, mégis végigizguljuk az útjait, számolgatva a támogatást ígérők lassan gyarapodó szavazatait. Sokan mellé állnak ugyan szóban, de nehéz dolog a szolidaritás: mindenki attól fél, majd őket bocsátják el Sandra helyett.

ket_nap_egy_ejszakaA Dardenne-fivérek ezúttal is nagyon egyszerű, dokumentarista eszközökkel dolgoznak, nincs kísérőzene, Sandra pedig ugyanazt a rövid monológot mondja el minden ajtóban. A Két nap, egy éjszaka így teljesen természetes hatást kelt, mégis végig izgalmas és megindító: vele együtt hánykolódunk, aggódunk, vajon sikerülhet-e a terve, mit hoz a hétfői szavazás, megtarthatja-e munkáját. A befejezés ugyanolyan kijózanító arculcsapás, mint az egész film: ez a valóság, nem pedig egy tündérmese.

Az abszolút főszereplő Marion Cotillard játékáról csak nagy szavakkal lehet szólni: egy pillanatig sem őt látjuk a vásznon, hanem egy kétségbeesett belga családanyát – elképesztő, mennyire át tudott lényegülni egyszerű gyári munkássá, aki kénytelen megalázó küzdelembe indulni, pedig az egész lényétől idegen a „koldulás”, és nincs is olyan állapotban, hogy végig tudná ezt csinálni. Sandra mégis talpon marad, és megerősödve tér vissza az életbe – így Belgium Oscar-nevezettje végső soron optimizmust sugároz, és a tenni akarást élteti.

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakán végzett. Specializációja a szerzői film, a western és az intermedialitás. Újságíróként dolgozik több médiumnál. A Papírfény rovatot vezeti. gyongyosililla@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..