Kritika

Finom falat – A művészet templomai: Raffaello – A festőfejedelem 3D

„Rafael ez, kinek a Természet félte hatalmát. / Tudta: legyőzi, míg él, s holtan a sírba viszi.” – szól Raffaello sírfelirata, A művészet templomai-sorozat soron következő epizódja pedig könnyedén igazolja az állítást.

Raffaello Sanzio (Santi) azon művészek közé tartozik, aki köré reménytelen vállalkozás kiállítást rendezni: jelenleg a bécsi Albertina múzeumban látható egy tárlat, ám a néhány olajfestmény és sok reprodukció mellett túlnyomó többségében vázlatokat és rajzokat állítottak ki, amik, valljuk be, nem túl látványosak. Az okok egyszerűek: egyrészt Raffaello művei a világ legelőkelőbb múzeumaiban vannak szétszórva, így nem könnyű egy helyen összegyűjteni őket, másrészt az egykori csodagyerek fő művei freskók – ezeket pedig végképp nem lehet elmozdítani Rómából és a Vatikánból. Ezért is hiánypótló a Raffaello – A festőfejedelem 3D: akár önmagában, akár a bécsi kiállítás kiegészítőjeként kivételes élményt ad a művész rajongóinak, hiszen egymás után sorakoznak benne Raffaello legszebb alkotásai.

Bár Raffaello főbb műveit mindenki ismeri, az egykori csodagyerek életútja nem olyan közismert: ezért is szerencsés, hogy a mindössze 37 évet élt művész sorsa A művészet templomai több korábbi epizódjához hasonlóan játékfilmes betétekben elevenedik meg. A jelenetek különlegessége, hogy a rajongó utókor festményei inspirálták őket:

Raffaello életének kiemelkedő pillanatait a 18. századi művek idealizált beállításaiban láthatjuk.

A kronologikusan építkező film gerincét persze maguk a Raffaello-művek adják, amelyekhez ezúttal is érdekes magyarázatokat, és – talán a sorozat korábbi epizódjainál erőteljesebben – fontos párhuzamokat is kapunk. Így válik igazán érzékletessé, hogy az urbinói művész miként haladta meg az elődeit, hogyan forradalmasította a bibliai jelenetek statikus és személytelen ábrázolását. A művek bemutatását ezúttal is „3D-sített” festmények színesítik – az előtér-háttér elválasztása, ezáltal a műalkotások a valóságban lehetetlen analizálása és megfigyelése indokolja, hogy ez az epizód is a 3D-technikával készült. Ettől eltekintve a 3D nem sokat tesz hozzá az élményhez, hiszen alapvetően sík felületek állnak a film középpontjában – azaz a Raffaello: A festőfejedelem tipikus példája annak, hogy pusztán divatból nincs értelme használni egy technikai vívmányt.

A Raffaello – A festőfejedelemnek talán nem olyan átütő az ereje és forradalmi a problémakezelése, mint az eddigi kedvenc epizódomnak, a Bosch – A gyönyörök kertjének, de az olasz dokumentumfilmesek, Luca Viotto rendező és Laura Allievi forgatókönyvíró ezúttal sem okoznak csalódást: szép kiállítású és informatív filmet alkottak. A megbízható minőségű A művészet templomai-sorozat egyébként jelenleg az ötödik évadánál és kilencedik epizódjánál tart – a forgalmazó ígérete szerint pedig jövőre még több gyönyörűséget láthatunk. Kellemes érzés belegondolni, hogy mennyi kincs vár még bemutatásra a világban, amelyeket előbb-utóbb mind feldolgoznak a sorozatban – érkezik például egy Michelangelo-rész is, azaz a tavalyi Leonardóval együtt a híres reneszánsz triád immár mindhárom tagja saját filmet kap.

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakán végzett. Specializációja a szerzői film, a western és az intermedialitás, mániája az önreflexió. Újságíróként és marketingesként dolgozik. A Filmtekercs.hu főszerkesztője.
gyongyosililla@filmtekercs.hu

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com