Kritika

A kínzás magasfoka – Nagyfiúk

Alig tértünk magunkhoz a Vén csontok és a Drágán add a rétedet okozta traumából, máris itt a következő csapás. Adam Sandler négy cimborájával az oldalán kínozza, akarom mondani szórakoztatja a nézőket, akik voltak olyan naívak, hogy beüljenek a filmre.

102 percnyi masszív unalom és szenvedés. Így jellemezhetjük az alkotást, melyet nemhogy leforgatni nem lett volna szabad, de még az üres, semmitmondó forgatókönyvet is ajánlott lett volna az iratmegsemmisítő vagy a tábortűz gondjaira bízni. A moziban ülve és aktívan kínlódva elgondolkodtam rajta, vajon tényleg ez napjaink filmkészítési színvonala? Úgy döntöttem jobb, ha még gondolatban sem fogalmazom meg a választ, mivel a remény hal meg utoljára, és kivételek szerencsére mindig akadnak.

De kanyarodjunk vissza a témához! A történet szerint öt régi jó barát nagyra tartott edzőjük temetésén újra találkozik, majd az elhunyt tóparti házában együtt tölt egy hétvégét a természet lágy ölén. A korosodó (ám még mindig „jópofa”) apák próbálják rávezetni elkényeztetett kis családjaikat a régi játékok és a családi együttlét örömére. Izgalmas és egyáltalán nem elcsépelt témáról lévén szó, nyílván senki nincs tisztában a sztori végkimenetelével…

A film semmi újat nem mutat, a poénok elcsépeltek és megfáradtak, sokszor egyenesen gusztustalanok. Ha megemlítem, hogy a felnőtt férfiak gyerekmedencébe való pisilése és a négy éves gyerekét még mindig szoptató anya nyivákolása a legfőbb humorforrás, azzal azt hiszem mindent elmondtam a több karaktert nem érdemlő műről.

Avatar

Kollár Flóra Anna

A BGF túltelített turizmus-vendéglátás szakának táborát erősítem, így bárkiben joggal merül fel a kérdés, mit keresek egy filmkritikai oldal szerkesztői között. A válasz a sokoldalúság, az ember addig próbáljon ki mindent, amihez kedvet, tehetséget érez, míg lehetősége van rá. Így voltam ezzel én is, mikor 2008 augusztusában, laikus filmimádóként a Filmtekercshez kerültem. Azóta nagy szerelmem, a rendezvényszervezés mellett folyamatosan fejlesztem a bennem érlelődő újságírót.

Filmek: Mindenevő lévén, nem tudok listát írni a kedvenceimről. Felőlem támadhat a Mars, apríthatnak a zombik, hősködhetnek a túsztárgyalók, szenvedhetnek fiatal, vagy épp idősödő párocskák az élet nagy dolgain. Jöhet a szórakoztató „limonádétól” kezdve, a könnyekig megható drámán keresztül a sötét hangulatú thrillerig minden; bármit szívesen megnézek, majd szelektálok.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya