Kritika

Ösztönösen – Üvöltő szelek

Úgy tűnik, az ifjú filmesek megunták a BBC-re oly jellemző letisztult adaptációs iskolát, és az angol romantikusokat legújabb feldolgozásaikban őszintén, szubjektíven, néhol dokumentarista módon viszik vászonra. Cary Fukunaga Jane Eyre-je után Andrea Arnold is elkészítette a maga Brontë-jét, hogy felkavarja a XXI. századi érzelmeket is.

Nehéz film az Üvöltő szelek, az volt minden feldolgozásban, Andre Arnold (Akvárium) azonban minden eddiginél nagyobb erőpróba elé helyezi azokat a nézőket, aki vállalkoznak rá, hogy ismét meghallgassák Heathcliff (James Howson) és Catherine (Kaya Scodelario) szerelmének történetét. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a XIX. század maga is olyan nemes és szofisztikált, mint az az irodalmi nyelv, melybe csomagolva megismerhettük. Andrea Arnold legújabb filmje folyamatosan emlékeztet rá minket, hogy az emberek minden korban ugyanolyanok: szenvedélyesek, esendők és gyarlók. Az eddigi adaptációk kifinomultságát hiába is keressük a 2011-es Üvöltő szelekben, annál inkább jelen van Emily Brontë könyvének vadregényes romantikája és nyers ereje, mely kultregénnyé tette a művet.

Arnold legfontosabb elmozdulása az eredeti történettől, hogy Heathcliff szerepét egy fekete színészre, James Howsonra osztotta. Valószínűleg sokaknak fog tetszeni ez a merész változtatás, én kissé öncélúnak érzem, ami a szájbarágó szimbolikán túl gyengíti is a történet hitelességét. Ettől eltekintve Andrea Arnold filmje húsbavágó, zsigeri erőket mozgat, melyek a mozitermet elhagyva is hosszan kísértik az embert. A film sokat köszönhet Robbie Ryan szívbemarkoló képeinek is, melyek tökéletesen visszatükrözik a hősök lelkében duló küzdelmeket. A film tobzódik a természet hol szép, hol pedig inkább visszataszító közelképeiben, melyek még inkább aláhúzzák a történet ösztönösségét, csakúgy ahogy a film nagyrészét uraló gyerekszínészek játéka is.

Miközben a filmnek számos erénye van, elképzelhető, hogy a könnyed romantikus történetekhez szokott nézők vagy a klasszikus BBC-s feldolgozások rajongói nehezen fognak megbírkózni Andrea Arnold újraértelmezett történetével. A több mint kétórás játékidő, a naturalisztikus ábrázolás ilyen mértéke, az erőszakos karakterek és a lassan hömpölygő sztori nem teszi az Üvöltő szeleket könnyen fogyaszthatóvá – de ha mindez nem rettent el minket tőle, a maradandó filmélmény garantált.


Üvöltő szelek (Wuthering Heights)
színes, feliratos, angol romantikus dráma, 129 perc, 2011 (18)

rendező: Andrea Arnold
író: Emily Brontë
forgatókönyvíró: Andrea Arnold, Olivia Hetreed
operatőr: Robbie Ryan
producer: Robert Bernstein, Kevin Loader, Douglas Rae
vágó: Nicolas Chaudeurge

szereplők:
James Howson (Heathcliff)
Kaya Scodelario (Catherine Earnshaw)
Nichola Burley (Isabella Linton)
Oliver Milburn (Mr. Linton)
Steve Evets (Joseph)
Amy Wren (Frances Earnshaw)
James Northcote (Edgar Linton)
Paul Hilton (Mr. Earnshaw)

IMDb

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. kataorsolya@filmtekercs.hu

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya