Kritika

Itt van a város, vagyunk lakói, neve is van, Budapest – Öt Történet-messziről jött budapestiekről

Az Öt Történet – messziről jött budapestiekről, öt náció mindennapjaiba enged bepillantást, egy városban, melyben élünk, neve Budapest. A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2011-ben végzett dokumentumfilmes és televíziós műsorkészítő osztályának tagjai, Török Ferenc szakmai vezetésével, öt egymással összefüggő rövidfilmben dolgozták fel bevándorló családok sorsát az egyes ember történetén keresztül. A rendezők maguk dönthették el, mennyiben emelik be a valóságot és használnak fikciós elemeket a munkáikban, a filmek változó mértékben hűek, illetve rugaszkodnak el a realitástól. 

A film

A rövidfilmeket a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület Vasárnapi ebéd című projektje inspirálta, melyben a családok budapesti otthonukban látták egymást vendégül, készítették el nemzetük konyhájának specialitásait. Így a közös élettér jelenléte mellett az egyik legfontosabb kohéziós elem a különböző nációk étkezési szokásainak, ételeinek bemutatása lett. Megtudhatjuk például, hogy Kínában jobb a kínai, mint itthon, de még a magyar kínai is jobb, mint bármi más, ami nem kínai. Hogy Afganisztánban úgy tartják, finomabb az étel, ha kézzel eszik, hogy a magyar hentesek és a  mongol textiliparosok helyet cserélhettek egymással a nyolcvanas évek végén, illetve, hogy a 400 nevű szórakozóhelyet egy Bojan Marunkic nevű belgrádi férfi üzemelteti, aki hibátlanul tudja Magyarország himnuszát.

A magyarországi bevándorláspolitika problémái jelzésértékűen tűnnek fel a filmekben. Részint az esetlegességük, melyre a mongol textiliparos család itt tartózkodása  a legkifejezőbb példa, másrészről a lehetetlenségük, melyet a Vizsga  című rövidfilm végefőcímében érzékelhetünk leginkább – a tökéletesen asszimilálódott, szerb származású Boján állampolgársági kérelme indoklás nélkül lett elutasítva, magyar feleség, állandó munkahely, az árpádsáv fogalmának árnyalt értelmezése ide vagy oda. Találkozhatunk afgán ösztöndíjassal, aki irigylésre méltó elhivatatottsággal, két ima között abszolválja a vizsgáit a Corvinuson, majd európai tanulmányai után hazatér Afganisztánba, hogy az ősi tradíciónak megfelelően válasszon feleséget magának. Háromgyerekes kínai anyával, akit mindhárom fiától egy kontinens választ el, és kizárólag anyagi okokból kénytelen Magyarországon tartózkodni. Afrikaiakkal, akik tökélyre fejlesztették azoknak a fogyasztói réseknek a feltérképezését, melyben egyedülállóak tudnak lenni itthon, avagy hogyan válhat népszerűvé egy Magyarországon élő nigériai állampolgár videóblogja.

Az egyes filmek főszereplői mind-mind beszélik a magyar nyelvet, ami pedig még fontosabb, megtaláltak valamit – lehet az munka, tanulmány, vagy akár a család – , ami helyspecifikus és elhivatottságot feltételez. A történetek ugyan a valóságon alapulnak, megfogalmaznak valamit az egyes emberrel kapcsolatban, mégis keveset láttatnak a nagy egészből. A Magyarországra bevándorolt külföldiek legfeljebb öt százaléka kap állampolgárságot, túlnyomó többségük a bevándorlási rendszer kiskapuin keresztül próbál fennmaradni, nagyrészük elbukik ebben a küzdelemben.

A lemez

A rendkívül kis példányszámban kiadott dvd lemez kizárólag az öt rövidfilmet tartalmazza. Az egyetlen extra a borító hátoldalán olvasható/olvasandó felirat, miszerint: „A filmben foglalt nézetek a szerzők nézetei, azok semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának; sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé azok, illetve az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.

  1. Marton Krisztián: Szabadnap
  2. Szabó Péter: Ayanbele
  3. Szőnyei Dávid – Kovács Zsófi Lili: Botz
  4. Gaszner Veronika: Vizsga
  5. Hatházi Fanni: Kézzel finomabb

Vághy Anna

Az ELTE film és magyar szakos hallgatója voltam, így az égvilágon semmi különös nincs abban, hogy imádok írni és filmeket nézni. Abban sincs, hogy hatalmas lelkesedéssel gyártok elméleteket (apró és egészen lehetetlen összefüggésekből is), abban inkább, hogy csak ritkán állják meg a helyüket, de kellő türelemmel és humorérzékkel talán szórakoztatóak, olvasója válogatja.

Filmek: Rendezőóriások, műfajiság és szerzőiség határai és leginkább e határok feszegetői izgatnak hosszan és töretlen szenvedéllyel – Kubrick, Tarantino, Coppola és leánya, Lynch, Lars von Trier, Cronenberg, Tarkovszkij, Terry Gilliam, Gondry, Nolan, Wes Anderson és Woody Allen (de az szerelem!).

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com