Kritika

Ötös – X-Men: Az elsők

x-men1Nincs könnyű dolga egy sorozat ötödik részének, ha annak idején az első rész teremtette meg a modern képregényfilmet – súlyos teher, és csak nehezíti, hogy azóta már felül is múlták mások. Matthew Vaughn rendezőnek pedig még a sorozatok átkát is ki kellett cseleznie: hogy nehéz sokadszor is újramesélni ugyanazt az alapkonfliktust.

Amikor az X-Men sorozat elkezdődött, még a modern mozis idők hajnalán, megújította a szuperhős- vagy képregényfilm műfaját. Az X-Men mutatta meg, hogy ezt a fajta történetet is komolyan lehet venni. Azóta persze már másik film a mérce: minden szuperhős-filmet az etalonhoz, A sötét lovaghoz kell hasonlítanunk, és mivel A sötét lovag úgy emelkedik ki a műfaji filmek közül, mint egy ismeretlen mágia alkotta, komor, égig érő torony, a kérdés igazából minden esetben így hangzik: mennyivel marad le tőle éppen ez a film? És mennyivel marad le a műfajteremtő első résztől?

Az ötödik X-Men nem sokkal marad le. Ugyanúgy a deheroizált szereplők belső döntései és egymás közötti, nagyon emberi összeütközései adják a lényeget, csak mesésebb, kevésbé felnőtt, és sokkal kevésbé sötét módon. Az írók szerencsésen megtartották az alapul szolgáló képregény összetett karakterfejlődési és történetbonyolító szálait, ez a kidolgozottság azonban fenyegeti is egyben a filmet, hiszen túlságosan is ismerős konfliktus körül bonyolódik. A társadalmat elfogadó, kooperatív, emberbarát, reformista Xavier professzornak van igaza, vagy a kívülálló, harcias, gyűlölködő, forradalmár Magnetónak? Bízhat-e a kisebbség a többségi társadalomban (végig ez volt az a való világbeli téma, amit az X-Men képregénysorozat kezelni próbált), vagy az erő mindig el fogja nyomni a kisebbséget? Végül is sem az arisztokrata Xavier, sem a tetovált sorszámot viselő Erik/Magneto nem tud újat mondani.

Két dolog menti meg a filmet. Az egyik, hogy eredettörténet, tehát jól indokolt joga van újramesélni az egész alapkonfliktust. Az összeütközést a névazonosság ellenére mégiscsak más szereplők játsszák le. Az ifjú Xavier és Erik szerepében James McAvoy és Michael Fassbender telitalálat: Charles Xavier kissé idegesítően fölényes, Erik Lensherr pedig még majdnem ártatlan, de már látszik, mivé fognak fejlődni: előbbiben ott a bölcsesség, utóbbiban pedig a düh.

x_men_2

A másik a történelmi kontextus adta új stílus. Oké, az ifjú mutánsok öltözködése kissé túl modern, de amúgy a hatvanas évek hangulata stimmel. A fenyegető nukleáris apokalipszis, és a Jó és a Rossz birodalmának mindent átható, őszintén hitt háborúja ott van a képkockákon. Hihető és érthető, hogy a mutánsok hidegháborúja a valódi hidegháború alatt kezdődött, a pszichózis mindent áthat.

A film többi erényeivel (például a kreatív látvánnyal, ami mindig is az X-Men sorozat egyik erőssége volt) együtt olyan képregényfilmet kaptunk, ami egyedül Christopher Nolan alkotásaihoz képest marad alul, egyébként magasan a műfaj egyik legjobbja. Megérdemli a kritikai és közönségsikert (IMDb: 8,1, Rotten Tomatoes: 84%). Majdnem tökéletes darab az X-Men sorozaton belül, majdnem felülmúlja még az eredetieket is…

…egyedül Wolverine/Farkas hiányzik nekem. Az ő egoizmusa színt visz az elvek háborújába. Hiába a nagy hatalmú és messzire látó mutánsok világfordító harca, persze, hogy még az ötös filmben is az ő cameo egysorosa a legemlékezetesebb.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.

Add Comment

Click here to post a comment

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya