Kritika

Papírfigurák a terepasztalon – Godzilla

Godzilla (Shot by Török Attila)Godzilla 30. szélesvásznú kalandja egyszerre parádés és lehangoló. Káprázatosan látványos, kifejezetten érdekfeszítő, de közben bosszantóan sablonos és súlytalan is egyszerre. Gareth Edwards kenterbe veri Roland Emmerichet, kalapot emel a Gojira széria előtt és felidegesíti az európai nézőt.

Godzilla idestova hatvan éve él a moziban: Honda Isiró 1954-ben szabadította rá a világra először a kaidzsut. A 2014-es film visszanyúl az eredeti sztorihoz, és ismét beemeli az atomkérdést a történetbe. A Max Borenstein és Dave Callaham által jegyzett forgatókönyv egészen érdekesen pakolta össze a mesét, és ötletes új elemeket is felsorakoztat a Godzilla mellett feltűnő egyéb szörnyek segítségével.

Edwards az Emmerich féle borzalomról tudomást sem véve nemes egyszerűséggel Godzillának címezte a második amerikai feldolgozást is – jogos a pont, az új verzió biztosan lemossa a ‘98-ast. Az akció nagyon a helyén van, a finálé grandiózus és kifejezetten izgalmas. A legnagyobb piros pont az operatőré, a Bosszúállókat is fényképező Seamus McGarveyé, akitől lélegzetelállító képeket látunk, hatásos beállításokat és nem egy kifejezetten szép nagytotált.

Godzilla 2014 Ha egy film nem lenne más, mint láványos jelenetek egymásutánja, a Godzilla egyszerűen imádnivaló lenne. A gond azzal a sok zavaró szereplővel van. Edwards filmjének karakterei nem egyszer még Emmerich suta szereplőit is alulmúlják jellegtelenségükben. Jean Reno anno legalább bedobott egy rágót, hogy attól amerikainak tűnjön – Aaron Taylor-Johnsonnak még a humor se maradt. A szereplők egytől egyig papírmasé figurák. Juliette Binoche-t meglátva a film elején felcsillant a szemem, hogy talán mégsem lesz reménytelen a dolog – anélkül, hogy spoilerezésbe kezdenénk, annyit elmondhatok, Binoche-nak nem sokat kellett vesződnie a szövegtanulással… A legrövidebbet Ken Watanabe húzta, akinek egész film alatt nem jutott egyetlen értelmes mondat sem: az általa alakított Dr. Ichiro Serizawa kinyilatkoztatásokban kommunikál idegesítően ostoba áltudományos blablát és japán életbölcsességet felváltva.

Hogy akkor most megnézzétek a Godzillát vagy sem? Nézzétek, nézzétek. Mert tényleg szórakoztató, itt-ott szinte már élvezetes is, csak tudjátok, hogy amerikaiaknak készült.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. kataorsolya@filmtekercs.hu

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya