Kritika

Pénz beszél… – Tisztességtelen ajánlat

tisztessegtelen ajanlatAnnak idején, mikor gyermekkoromban először láttam a Tisztességtelen ajánlatot, nagyon mély nyomot hagyott bennem. És gondolom, sokan mások is így vannak ezzel, akik hasonló körülmények között ismerkedtek meg a furcsa szerelmi történettel, naivan, az egyetlen, igaz, megvásárolhatatlan és legyőzhetetlen szerelembe vetett hittel. Aztán most, felnőtt fejjel, kissé jobban belelátva az élet nagy rejtelmeibe már teljesen más volt, mondhatni, csalódást okozott, és ezen a nosztalgia élménye sem tudott sokat segíteni.

A film

A történet középpontjában egy fiatal, elbűvölő házaspár áll: Diana (Demi Moore) és David (Woody Harrelson), akik egy szép napon arra ébrednek, hogy jó formán semmi pénzük nem maradt a hiteleknek és az amúgy sem rózsás keresetüknek köszönhetően. Utolsó próbálkozásként ellátogatnak Las Vegasba, hiszen ott majd biztosan melléjük áll a szerencse és összeszedik azt az összeget, ami majd kihúzza őket a csávából. Persze, nem. Mert a szerencsejáték nem egy kifizetődő dolog. Dianara pedig szinte rögvest szemet vet a milliárdos John Gage (Robert Redford), és mikor látja, milyen kétségbeesett helyzetbe került a párocska, felajánlja, hogy ad nekik egymillió dollárt, ha egy éjszakát a nővel tölthet. Végül persze beleegyeznek a dologba, de ennek végzetes következményei lesznek a házasságukra nézve: állandó veszekedések, szétköltözés, válás, sőt Diana és John boldog (?) párkapcsolata.

A sztori igazán érdekes és tanulságos… lenne, ha nem a kilencvenes évek kötelező happy endje lengené be az első perctől a filmet. Így azonban az amúgy ütős erkölcsi-morális problémafelvetés semmissé válik a konklúzió miatt, miszerint ugyebár minden megbocsátható, és az igaz szerelem mindent legyőz. Valójában mégis inkább az az érzése a nézőnek, hogy mindent a pénz ural, az erkölcsre, hűségre meg tegyünk magasból, a balek végül úgyis elnézi a hibákat. Ennek köszönhetően mostanra a film bosszantóvá vált, mintsem meghatóvá.

http://youtu.be/xBWUIqsjn2k

Ráadásul meg kell említeni, hogy ha valaki a korszak romantikus nyáltenger-filmjeiből szeretne szemezgetni, akkor a Tisztességtelen ajánlat kötelező darab számára, sőt megkockáztatom, ennek az egynek a megtekintésével már nem is szükségeltetik továbbiak után kutakodni. Hiszen tényleg minden megvan benne, ami akkoriban jellemző volt a műfaj képviselőire: látványos zokogások (már-már a hisztéria határán), andalító romantikus zene (tudjátok, az a filmekben, kandalló előtt szeretkezős típus), tisztázatlan és érthetetlen motivációk, banális beteljesülés, és Demi Moore (ez a film valahol félúton a Ghost és a Skarlát betű között készült).

Demi Moorenak egyébként biztosan nem ez a legerőteljesebb alakítása, és Woody Harrelsont sem egy ilyen siránkozó szépfiú szerepében nézzük a legszívesebben, de Robert Redford igazán jó. Az első pillanattól ökölbe szorul a kezünk, ha meglátjuk, és még a csábos mosolyában is benne van az alattomosság árnyéka.

Manapság nosztalgiának, műfaji esettanulmánynak jó a Tisztességtelen ajánlat, de legyetek óvatosak, mert már abszolút nem azt adja, mint húsz évvel ezelőtt. 

A lemez

A dvd-piacon februárban újból felbukkant alkotás mellé nem csatoltak extrákat.

Nardai Dorina

Nardai Dorina a ZSKF szabad bölcsészet, majd az ELTE BTK filmtudomány szakán diplomázott. 2011 óta a Filmtekercs szerkesztőségének tagja. Specializációja a gender témák, a dráma, a krimi, a thriller, valamint a spanyol, francia, német és távol-keleti film.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com