Kritika

A történelem elvonul, az emberek maradnak – Quo vadis, Aida?

A bosnyák Oscar-jelölt Quo vadis, Aida? szinte elviselhetetlen feszültséggel meséli el a srebrenicai vérengzés krónikáját: a fatalista linearitással végigvezetett történet őszinte és méltóságteljes mementó a 25 éves népirtás áldozatainak.

Amikor Péter apostol elmenekül Rómából a vértanúság elől, meglátja Jézust úton az örökvárosba. Az apostol megkérdi Jézust, hova tartasz uram? („Quo vadis, domine?”) Jézus úgy felel, Rómába, hogy aztán újból kereszthalált haljon apostola helyett. Ezután Péter visszatér Rómába meghalni. A Bibliából kimaradt Péter cselekedetinek tételmondatát parafrazálva szegezi súlyos kérdés elé a film hősnőjét, a világok között ingázó, tanárból lett fordító Aidát.

A válaszút a vértanúság transzcendentális, megfoghatatlan érvénye és a túlélők bűntudata, önvádja és értetlensége között húzódik. Vagyis együtt lehet-e élni azzal, hogy nem a tehetségünk, rátermettségünk, készségeink rántottak vissza a halál torkából, hanem a sansz és a vakszerencse, amíg emberek tömegeit sodort el a történelem. Hogy aztán az idő elviselhetetlen monotonitásával ellaposítsa a szembenállást, mígnem végleg lemállik a háború élménye a hétköznapokról.

A bosnyák rendezőnő, Jasmila Zbanic eddigi pályájában elevenen él a jugoszláv háború élményanyaga és a kollektív, társadalmi feldolgozásra való igény.

Saját elmondása szerint a ’90-es években a szarajevói filmsulit áram, étel, fűtés és filmanyag híján kellett abszolválnia, az egyetlen eszköz, amivel a hallgatók történeteket tudtak festeni, az a képzeletük volt. Míg a Szerelmem, Szarajevó és a For Those Who Can Tell No Tales a háború utáni élet lehetetlenségét és a traumák hosszan nyújtózó hatásait vizsgálta, addig legújabb munkája a vihar magjába vezeti a nézőt. Mégpedig a hírhedt srebrenicai népirtást megelőző pár napba, amikor az ENSZ békefenntartói több mint 8000 fiút és férfit engedtek át a Ratko Mladic vezette szerb csapatoknak, ezzel pecsétet nyomva a halálos ítéletükre.

Review: 'Quo Vadis, Aida?,' starring Jasna Đuričić, Izudin Bajrović, Boris Ler, Dino Bajrović and Boris Isakovic – CULTURE MIX

A film elképesztő erénye, hogy olyan hihetetlen nyomást helyez az emberre, hogy az elkerülhetetlen és biztos tragédia ellenére sincs más választásunk, mint egy Tarantino-féle filmes eszképizmusnak drukkolni. Az alkotói attitűd valódi revelációja, hogy a történelmi eseményt mikro és makro szinten is átélhetővé teszi. Miközben Aida fordítóként a muszlim-bosnyák közösség vezetői, a holland békefenntartók és a szerb agresszorok közt lavírozik, próbálja megóvni férjét és fiait közelgő fenyegetéstől. Ez az extra nyomás arcot ad annak a hömpölygő embertömegnek, amivel a film rendre sokkalja, szembesíti a nézőit:

a letaglózó totál képek, melyeken az emberi sokaság elénk tárul zsigeri szorongást ébresztenek fel.

Értjük és bőrünkön érezzük az események súlyát, ugyanakkor a személyes éllel képes ellensúlyozni a film történelmi távlatait, így egy percig sem válik elidegenítővé a tömegmészárlás „tömeg-jellege”. A cselekményt rendre képes empatikus, emberi pillanatokkal gazdagítani, ahogy az összezsúfolt emberáradat az unalom és a félelem közti furcsa metszéspontban próbálja intézni a lehető legbanálisabb teendőit. Rendkívüli jelenetsor, amikor ebben a bénult várakozásban és tétlenségben két fiatal és Aida betépnek és a felszabadult pillanatban rövid időre felsejlik az elveszett normalitás és távolinak tűnő békeidők, amikor szerbek, horvátok és bosnyákok közösen tudtak létezni a mindennapokban.

2021 Oscars Challenge: [3] “Quo Vadis, Aida?” — Best International Feature – No Bad Movie

Az egyenes vonalvezetés a rendkívül jó érzékkel megteremtett, szorongató miliővel és feszes vágástechnikával közel elviselhetetlenné válik. Az otthonaikból elüldözött menekültek túlnyomó részt a gyárépületen kívül rekedtek, így sokáig azt hihetjük, hogy a bent és kint határvonalait elválasztó sorompó jelenti a különbséget a túlélés és a pusztulás között. A hatásos térjáték aztán egyre lazább megalapozottságúvá válik,

ahogy feltűnnek a szerb csapatok gyárépület körül, egyre jobban szökik a levegő és növekszik a fojtogató bizonytalanság.

A parádésan ritmizált vágásokkal észrevétlenül csorogunk együtt a tömeggel, helyszínek és nézőpontok között, ez a sodró lendület pedig nehezebbé és fajsúlyosabbá teszi a filmélményt, mint bármilyen explicit erőszak vagy nyers brutalitás. Az egyetlen történetszál, ami sokáig karcolta az összképet, az a Mladic vezette szerb milíciák erőltetése volt. Annak ellenére, hogy Boris Isakovic hátborzongató alakítást nyújt az szociopata háborús bűnös szerepében (archív felvételek tanúsága szerint valóban bájos mikulásként viselkedett a bosnyák gyerekekkel), az éles perspektívaváltás nehézkesen illeszkedett a filmtestbe.

Zbanic viszont fontosnak érezte, hogy holisztikus képet adjon a történésekről, amit cseppet sem a szerzői önkény vezérelt, ugyanis nagyon fontos összefüggésre világít rá a balkáni létélménnyel kapcsolatban. A cselekmény több pontján gyomrosként éri a nézőt a dél-szláv háború realitása, miszerint szomszédok, barátok, testvérek ragadtak kapát, kaszát egymás ellen és találták magukat pusztán etnikai alapon a lövészárok két különböző oldalán. A felfoghatatlan mértékű kegyetlenség és a robbanó etnikai fesztültségek okait nem firtatja a film, csupán regisztrálja a helyzet abszurditását, valószerűtlenségét.

Az európai etnicista jobboldali törekvések korában pedig nem is jöhetett volna jobbkor Zbanic vészjósló háborús víziója.

A Quo vadis, Aida?-ból persze kiolvasható a szupranacionális szervezetek impotenciája és bűnrészessége is, ugyanakkor a film sokkal inkább kíván az áldozatoknak emléket állítani és keresni a továbblépés lehetőségeit. A nyílt erőszakábrázolás mellőzése és az erős humanista megközelítés egy kegyeletteljes mementóvá emeli a filmet, egy olyan alkotássá, amit a téma már hosszú ideje megérdemel.

Papp Atilla

Papp Atilla a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán végzett, 2018 óta tagja a Filmtekercsnek. Akut celluloidfüggő, a százmilliós blockbustertől a filléres kísérleti filmig minden érdekli.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés