Kritika

Rácson innen és túl – Michael Clayton

Clooney beül a taxiba, a sofőr kezébe nyom egy 50 dolcsist, majd dolga végeztével hátradől. Menjen, amerre jónak látja. Nagyon cool. Filmtörténeti pillanatot akartak megalkotni a film készítői, bár azért az nagy falat lehetne. Tony Gilroy rendezői debütje azért így sem sikerült rosszra.

A drámaíró Frank D. Gilroy fia ugyanis forgatókönyvíróként már ismert figura volt, sõt, már tapasztalt is. Nem lehet fiatal, ha már benne volt az Armageddon megalkotásában is, ismert viszont mégis inkább a Bourne-trilógia forgatókönyvírói tevékenységével lett. A Michael Claytonban azonban mégis Az ördög ügyvédje sztorijához tér vissza. Az Al Pacino és Keanu Reeves főszereplésével játszódó filmhez hasonlóan most is a piszkos, már démoni üzleti érdekek és a lassan magára ébredő ember konfliktusát boncolja.
Michael Clayton (George Clooney) ugyanis jól menő világcég jogásza. Jól megy neki, sok pénz meg ilyesmi, de mégsem. A felesége elvált tőle, egyre dekoncentráltabb, barátja is kezd megőrülni. Arthur Edens (Tom Wilkinson) ugyanis 8 éve dolgozik ugyanazon az ügyön, és egyre inkább úgy áll a dolog, hogy multi védencének nincs igaza. Hiszen a profit érdekében tönkreteszi a környezetét és az ügyfeleit is. Sőt, most már az ügyvédjét is. Claytonnak itt kell kilépnie a buliból.
Sok szempontból jó ez a film, de semmilyenből sem átütő. Nagyon jó és erős kezdő képsorral nyit, Tom Wilkinson őrületig fokozódó jajpanaszával. Sokáig tartjuk ezt a sejtelmes, révületbe jutó, sokat el, de semmit ki nem mondó hangvételt. Talán meg se tudjuk, előbb sejtjük, mit csináltak a csúnya, gonosz emberek. A kamera és a fények is ügyesek, sok a hendivel készült közeli kép, amelyben a fõszereplő minden rezdülését látni. Mert az van neki. Látni a korai Claytont, a robot és a zsozsó bedaráltját, majd látni egy olyat is, aki ebbéli társait már csak rabnak tekinti. Ő már a rácson túl van. Már nem rabja magának és társainak, az elegáns fehérkesztyűs bűntől messze jár. Ez pedig egy másik Clooney. Másik arccal, más szereppel; a közeli kamera már mást ad. Ha rossz passzban talál ez a film, lehet azt mondani: ez a tény tartja életben a filmet. Clooney és Wilkinson arcán gyakorta megül a szerep minden fontos gondolata, mellettük még a karrierista cégvezető Tilda Swinton is hajaz azért valami alakításfélére. A többi csak hiábavalóság és szélkergetés. Ha amonnan nézem, mondhatom azt is, tulajdonképpen a Michael Clayton beillik az új Clooney-imidzsbe, a társadalom fülét rágó, kicsit, nem is kicsit politizáló mozijai közé. Mert azért valljuk be, nemcsak a vásznon, nemcsak a női mozizók körében, hanem a pénztáraknál is ő a film húzóalakja.
 
Michael Clayton 
színes feliratos amerikai thriller, 119 perc, 2007

rendezõ: Tony Gilroy
forgatókönyvíró: Tony Gilroy
operatõr: Robert Elswit
jelmeztervezõ: Sarah Edwards
zene: James Newton Howard
vágó: John Gilroy

szereplõk:
George Clooney (Michael Clayton)
Tom Wilkinson (Arthur Edens)
Tilda Swinton (Karen Crowder)
Sydney Pollack (Marty Bach)

 
IMDb-átlag: 7.7

Avatar

Sergő Z. András

Sergő Z. András alapító, főszerkesztő-helyettes. Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője. Kedvencei a dokuk, a kamaradarabok, sport- és valláspolitika. sergoandras@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..