Kritika

Önarckép Galával – A művészet templomai – Salvador Dalí: a halhatatlanság nyomában

„Reggeli ébredésekkor különös örömöt érzek: hogy Salvador Dalí lehetek, és izgalommal telve kérdem magamtól: vajon mi csodálatosat fog ma Salvador Dalí művelni.” Dalínak ebből a kijelentésből is láthatjuk, hogy nem akárkivel van dolgunk, úgyhogy épp ideje volt, hogy A művészet templomai sorozat Salvador Dalí: a halhatatlanság nyomában címmel a szürrealizmus nagymesterének szánja a következő, rendkívül színvonalasra sikeredett fejezetét.

A Gala-Salvador Dalí Alapítvány gondozásában készült átfogó művészeti portréfilm sorra végiglátogatja mindazokat a helyszíneket, melyek kiemelkedő szerepet játszottak a művész életútjában. David Pujol rendező nagy hangsúlyt fektet a gyermekkori táj bemutatására, mely kiemelt szerepet játszott Dalí életében. Megismerjük Figuerest, a festő Katalónia északi részén található szülővárosát, és a tőle 30 kilométerre fekvő Portlligatot, nagyszülei lakóhelyét, ahol a nyarait töltötte. Ivan Carrero operatőr látványos kamerakezeléssel mutatja be azt a titokzatos, tenger nyaldosta katalán tájat, amely örökre rabul ejtette Salvador Dalít. A kis tengerparti halászfaluban töltött nyarakat követően felnőttként itt vásárolt több házat, hogy aztán különleges építészeti megoldásokkal egybeépítve őket műtermet, és egyben pazar otthont teremtsen magának és Galának. A világban való kalandozásai után – a spanyol polgárháborút, majd a II. világháborút követően – ide tért vissza, s itt alkotott élete végéig.

A gyermekkorában magába szívott táj részletei majd’ minden művében visszatérnek valamely formában. Szülővárosa, Figueres épp ilyen fontos szerepet tölt be az életében, itt építi fel a hatalmas tojásokkal díszített Dalí Színházmúzeumot, melynek Galatea tornyába vonul vissza Gala halála után. A művészettörténet egyik legkülönösebb alkotója innen indul tehát világhódító útjára.

A különböző szakértők közreműködésével többféle nézőpontot is felkínáló filmben három művészettörténész –„mindentudó narrátor” segít felfedezni Dalí excentrikus művészetét, melynek különös, rendkívül egyéni motívumvilágában bizony nem könnyű eligazodni. Az ő egymással való „beszélgetéseikből” nyert szakmai információkat, és az általuk bemutatott remekműveket egészítik ki a festőhöz közel álló családtagok interjúi, eddig sohasem látott fotóik és leveleik, na és mindannyiunk örömére maga Salvador Dalí, a vele készült interjúkkal és filmrészletekkel.

A katalán táj szépségét megfestő Dalí nyugalma akkor ért véget, amikor 1929-ben Párizsban kapcsolatba került a szürrealistákkal, s emellett örök múzsájával. A dokumentumfilm ekkortól követi nyomon Dalí művészi életpályáját, egészen a 30 évvel ezelőtti, 1989. január 23-án bekövetkezett haláláig. Több dramaturgiai csomópont közül Pujol figyelme is többek között az 1929-es évre fókuszál,

mivel ez alkotói szempontból is rendkívül figyelemre méltó időszak volt Salvador Dalí életében.

Ebben az évben forgatta barátjával, Luis Buñuellel híres-hírhedt szürrealista rövidfilmjét, Az andalúziai kutyát. És 1929-ben ismerkedett meg az orosz származású Galával is, aki akkor még Paul Éluárd felesége volt. A rendező helyi értékén kezeli a pár életre szóló kapcsolatát, alaposan körbejárva mind Gala, mind pedig kettejük közös életét. Ugyancsak 1929-ben nyílt meg Dalí első párizsi kiállítása, s ennek sikere nyomán vált a szürrealisták vezéregyéniségévé. Ehhez kapcsolódóan a film készítői bemutatják a szürrealista művészet és a tudomány – ezen belül is a pszichoanalízis – kapcsolatát: Freud tanításait jól ismerte Dalí, és festészetében szándékoltan alkalmazta is a tudattalan, az irracionális létét.

A tudatalattihoz való szoros viszonyának ismeretében különösen fájó a film egyetlen komoly hiányossága: a dokumentumfilm ugyan végigvezeti a nézőt Dalí művészi pályafutásának állomásait, ám a gyermekkorát meghatározó táj bemutatása mellett a készítők meg sem próbálják bemutatni a festőművész extravagáns, őrült megnyilvánulásainak kora gyermekkorban gyökerező lélektani hátterét.

Holott Salvador Dalí családjának története sajátos titkoktól terhes! Édesanyja a festőművész születése előtt két évvel már életet adott egy Salvador Dalí nevű fiúnak, aki 22 hónapos korában meghalt. Mivel a következő fiú bátyja halála után épp kilenc hónapra született, a család az első Salvador reinkarnációjaként értelmezte őt, s ugyanezt a nevet adta neki. Salvador Dalít ebben a hitben is nevelték, gyakran vitték el bátyja sírjához, és meséltek neki az újjászületésről. Ehhez jött még, hogy az anya nagyon szeretett volna egy kislányt, ezért a kis Salvadort hatéves koráig lányruhában járatta, és lányként kezelte. Az ebből adódó nemi bizonytalanság miatt Dalí egész életében az androgün testalkatú emberekhez vonzódott, s nemi identitása is igencsak ingadozó volt. Szülei betegesen óvták a kisfiút, mindent megengedtek neki, s ha valamit mégis megtagadtak tőle, féktelen tombolásban tört ki, s ez felnőttkorában is végigkísérte az életét. Ehhez járult még húgához fűződő szokatlan kapcsolata.

Ezek a rendkívül különös gyermekkori hatások pszichopatológiailag már kamaszkorától kezdődően meghatározták teátrális, exhibicionista, időnként őrült viselkedését, és a szexualitással kapcsolatos szorongásait, melyek átütöttek a művészetén is.

Erről az életművét nagyban befolyásoló családi háttérről mindössze annyit tudunk meg a film néhány mondatából, hogy volt egy halott bátyja, akitől el akart különülni.

A három „mindentudó narrátor” beszélgetéseik során rengeteg lényeges információt szolgáltatnak az életműről, ám ami igazán izgalmassá teszi a filmet, az a rengeteg, eddig még publikálatlan fotó és korabeli amatőr-, és profik által készített filmrészlet, melyek betekintést engednek Dalí és Gala legszemélyesebb életébe, kapcsolataikba, utazásaikba és a világ minden táján megrendezett kiállításokba. Kiderül ezekből, hogy

a pénzimádó festőművész egyben kora médiadiktátorának is bizonyult.

A rendező kiválóan mutatja be, amint extrém megnyilvánulásaival Dalí elképesztő érzékkel vonja magára a korabeli sajtó és híradófilmesek figyelmét, ezzel is gerjesztve a festményei iránt feltámadt óriási érdeklődést.

Párizs után New Yorkban is jelentős kiállításai voltak, emellett a filmből kiderül, hogy a katalán festőművészt később Amerikában is megkísértette a filmkészítés, így ő készítette Alfred Hitchcock 1945-ben készült Elbűvölve című filmjének híres álomjelenetét is, és egy időre a Walt Disney Companyval is együttműködött a Destino animációs rövidfilm megalkotásakor.

A művészet templomai Salvador Dalí: a halhatatlanság nyomában című dokumentumfilm mind intellektuális, mind vizuális téren rendkívül igényesen eleveníti fel az excentrikus katalán festőművész művészi pályáját. Ezen túl Dalí különleges intelligenciája és mérhetetlen gazdagsága jó alapnak bizonyult őrült bolondozásaihoz és nagyzoló megnyilvánulásaihoz is. Dalí különc személyisége és gazdag művészi életútja szépen összefonódik a filmben, tartalmas szórakozást kínálva a művészetek kedvelőinek.

Argejó Éva

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..