Kritika

Smink alatt a világ – Dívák

Dívák-2

A Dívák egy szokványos diplomafilmnek indult, de a szerencsés véletlen hatására egy többszörösen tanulságos felnövéstörténet kerekedett a három érettségi előtt álló lány egy évéből.

Ha filmművészetről gondolkodunk, a forma és a tartalom kettőssége nagyon hamar a látóterünkbe kerül. A tartalom adja a mit, a forma a hogyant, a tartalmat értjük meg, ahogy a formát nézzük. A dokumentumfilmben talán még nagyobb lehetőségek rejlenek, hiszen formája képes olyan tartalmakat is megjeleníteni, amit a játékfilm csak nehezen tud. Ezt a magasfokú műveletet végezte el Kőrösi Máté is, amikor egyszerű diplomafilmjére készülve találkozott három húszéves lánnyal, majd a felszín alá nézve megismerte őket és tanult tőlük.

Szani, Tina és Emese, vagy ahogy magukat hívják, a Dívák a Belvárosi Tanodában tanulnak. Bár már húszévesek, még csak most készülnek érettségizni. Mindannyiuknak meggyűlt a baja Budapest különböző középiskoláival, így a különleges gyerekeket tömörítő intézménybe járnak. Kőrösi Máté diplomafilmjéhez keresett témát, mikor találkozott a dívákkal. A középiskola végéig követte a három lányt, akik az iskola mellett dolgoznak is, és próbálják irányítani életüket. A Dívák négyük felnövéstörténete (igen, a rendezőé is), ami ahogy lenni szokott, nem éppen a tervek szerint alakul.

A szokványos oktatásból kiesett lányok a társadalom szélére sodródtak, de a dokumentumfilm éppen ebben a helyzetben érzi legjobban magát. A rendező fiatal kora ellenére megtalálja a történetük sarkalatos pontjait. A felnövésről szóló dokumentumfilm hálás feladat, hiszen, ha a kamera elég ideig követi az alanyokat, előbb-utóbb mindenképpen eljutnak valahová.

A Verzión is bemutatott, tegnaptól pedig a HBO GO-n elérhető Dívák ott csavar egyet a bevett formulán, hogy a rendező is aktív résztvevőjévé válik a történetnek.

Először csak animált formában, majd sokáig csak hangban, végül teljes valójában is része lesz a történetnek. A hat évvel idősebb rendező formájában felszabadult, mégis egységes filmje azonban éppen jelenléte miatt válik néhol didaktikussá. Az idő előrehaladtával az az érzésünk, hogy a filmbe be-belépő rendező jelenléte önmagába vetett bizalmának hiánya miatt szükséges, pedig Kőrösi birtokában van azoknak a képességeknek, ami a közvetlen dokumentumfilmezéshez szükséges.

Látszólag gond nélkül nyílnak meg előtte filmjének alanyai, akik a bensőséges részleteket, sőt soha ki nem mondott titkokat árulnak el magukról. A film emiatt tagadhatatlanul kecses, holott rendkívül súlyos témák is a felszínre kerülnek. Tina életében szülei nem éppen könnyed válása mind a mai napig érezteti hatását, Emese folyamatosan összeroskad önmaga által kitűzött céljai alatt, Alexandra pedig édesapját soha nem ismerte és édesanyjával sincs jó viszonyban. Mindezeket a kamera jelenlétében – részben a rendező fiatal kora miatt – gátlások nélkül tudják verbalizálni, de önmaguk készítette videókban is rögzítik gondolataikat és érzéseiket. Így, vagy úgy, a három fiatal képes megnyílni a film kedvéért, a rendező pedig kellő érzékenységgel fordul mindannyiuk felé.

Divák-3

A három lány karakterének különbségei egyértelműek a filmből és szerencsére egyikük sem kap nagyobb hangsúlyt a többieknél. Egyenrangú szereplői ők a filmnek és a megértésen túl a film szeretettel fordul feléjük. A Dívák eléri, hogy a csapat részének érezzük magunkat, úgy ismerteti meg velünk szereplőit, mint sokéves barátságok sem. Ugyanakkor a film képes arra is, hogy hármójukon keresztül a teljes fiatalságról beszéljen. Vágyaikban, tetteikben, de főleg szorongásaikban egy teljes generáció sűrűsödik.

A coming-of-age dokumentumfilm hiteles, érzelmes, de mégis józan módon közelít a téma felé, egy jelentős látlelete korszaknak és korosztálynak is.

Gyakran visszatérő elem a test és az, ahogy a lányok ahhoz viszonyulnak. A saját testképük folyamatosan aggasztja a – valójában ironikus értelemben vett – dívákat, és ez életük többi részére is kihat. A külsőségekben megjelenő Én az egyik nagy leküzdendő akadály a lányok előtt, amin túl kell lépniük, hogy előre jussanak. A film azzal segíti őket, hogy a kezdetektől látja és láttatja a test mögötti személyt. Szani, Tina és Emese az eltöltött egy év alatt megtanulta, hogy a felnőtté váláshoz le kell építeni saját testük mindenhatóságának illúzióját. Mind saját határaik megismerése, mind az Én hatalmának megszüntetése olyan tanulság, amit a szereplőkön túl a nézők is magukkal vihetnek.

Kőrösi Máté Dívák című filmje azt az odafigyelést adja meg a mai huszonéves korosztály képviselőinek, amit nem kapnak meg, holott megérdemelnék. A dokumentumfilm technikáit ismerve és jól alkalmazva a rendező könnyűszerrel fordul szereplői felé, akik szabadon bontakoznak ki a film során. Az első filmekre jellemző gyermekbetegségek a Dívákban is megjelennek, de mondanivaló átadásának vágya alakítja a filmet. A naivitásnak is része van benne, hogy őszinte és értő tud lenni a film. Emese, Tina és Alexandra személyisége pedig a filmrendezőével alakul, így nemcsak életük egy évéről szól a film, hanem a Dívák vált életük részévé.

Nagy Tibor

Nagy Tibor jelenleg az ELTE-n tanul Filmtudomány mesterszakon. Kedvenc műfajai a klasszikus hollywoodi gengszter- és westernfilm. Különös figyelmet fordít az izraeli filmekre és a vallási témákra.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés