Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Címlapon

Video

Kik a legújabb szereplők a streamingpiacon és vajon melyiküké a jövő? A VLOGtekercs második adásában folytatjuk a seregszemlét és egy kis jövendölgetéssel is készültünk!

Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
Vágó: Nagy Tibor
Főcím: Gyenes Dániel
Projektvezető: Nagy Tibor
Producer: Molnár Kata Orsolya

A videó Tóth Nándor Tamás cikke alapján készült.

Kritika

Stephen King hét: Taníts, mester, ölni akarok! – Az eminens

Az eminens Stephen King azon kevés regényei közé tartozik, amikor fantázia világok teremtése nélkül mutatja be a gonosz létezését. Bryan Singer, a regényt filmre adaptáló rendező pedig a pszichológiai folyamatra és nem a horrorra helyezte a hangsúlyt, ami kiváló döntésnek bizonyult!

Az eminens története két szereplő kapcsolatának dinamikája mentén bontakozik ki. Todd Bowden egy amerikai kisváros jeles gimnazistája. Okos, jóképű és amit senki nem tud róla: a Holokauszt megszállottja. De nem a döbbenet tartja fogva, hanem le van nyűgözve Hitler szisztematikus emberirtásától. Dussander látszólag csak nyugdíjas bevándorló, de amit csak Todd Bowden tud róla: parancsnok volt az egyik német megsemmisítő táborban. Kettejük kapcsolata amennyire szoros, annyira kegyetlen: egy nap Todd becsönget az öreghez, és megzsarolja, hogy vagy elárulja kilétét a nagyvilágnak, vagy mesél neki arról, mi is történt egészen pontosan azokban a táborokban. Dussander kénytelen belemenni a játéka, és mesélni kezd. A fiú egy idő után már minden szabadidejét ott tölti a volt náci katona lakásában. Ám a macska-egér játékban nem ő a macska, Dussander egy idő után visszazsarolja őt.

Ez az intim kétszereplős dráma egy mester és tanítványa kapcsolatának ívét mutatja be. Todd olyan mint egy üres, potenciállal teli forma, amit Dussander történetei feltöltenek tartalommal. De Dussander nem csak a „tananyagot” adja le, mint személy és élő példa van jelen – ez a tanítás legfontosabb része. Hiszen Todd a saját bőrén tapasztalja meg, Dussander hogyan képes manipulálni a túlélés érdekében, s ahhoz hogy ő maga, az ifjú tanítvány szintén túléljen, magáévá kell tennie mestere módszereit. Csakhogy ez egy kifordult dolog: amit átad, nem más, mint az ölés íze, majd kényszere. A szadizmus kapcsolatuk legfőbb eleme: mindegyik lépés kizsarolt, kicsikart, az egymástól függés és az egymástól rettegés teszi őket elválaszthatatlanná. Olyannyira, hogy egy napon, a mesternek a tanítvány gyilkos indulatával szemben kell megvédenie magát, majd a szintén gyilkossá váló fiútól kell megkérdeznie azt a bizonyos kérdést, amit korábban ő kérdezett tőle: „Milyen érzés volt?

A gyilkolás mint egy fel-feltörő szenvedély, mint egy fájdalmas kényszerbetegség mutatkozik meg. Todd a történetek hatása alatt egyre kifordul egészséges mivoltából, s gyógyírként kivégez egy madarat. Szász János Witman fiúk című Csáth Géza adaptációjából ismerhetjük ezt a folyamatot, hogyan kerül a testvérpár egyre közelebb egy ember meggyilkolásához. Dussanderrel hasonló dolog történik: a fiú nem csak mesélésre kényszeríti, egy nap SS egyenruhát ad rá és masíroztatja. Dussander eleinte ellenkezik, majd egyre jobban átalakul; képtelen leállni, és szinte megint önmaga lesz. A kamera ebben az őrületben a volt katona és a fiú arca között ugrálva váltakozik, s minden egyes váltásnál mást és mást mutat az arcuk. Az eleinte bosszankodó Dussander komollyá válik, a kíváncsi fiún először euforikus öröm, majd félelem lesz úrrá. A történtek után pedig Dussander megint ölni kezd, először csak a szomszéd macskáját…

A film elég közel áll egy kamaradrámához, a jelenetek nagy része ugyanis Dussander lakásában játszódik, így a filmet kettejük színésze játéka viszi – igen sikeresen. Formailag, tartalmilag ez a kapcsolat áll a középpontban. Todd olyan szenvedéllyel fordul Dussander dolgai iránt, hogy minden más eltörpül: elhanyagolja tanulmányait, a randizás sem hozza lázba… Ami lényeges különbség a regény és a film között, hogy a regény sokkal több brutális eseményt ír le, míg a film ezen változtat, és csupán a potenciált mutatja be. Ám ez sem kevésbé vérfagyasztó, hiszen a fiatal Todd manipulatív ereje azt sejteti, amit verbálisan meg is fogalmaz:

„Fogalmad sincs, mire vagyok képes.”

Egy szörnyetegnek vége, egy másik megszületik: a „tanítás” átadása sikeres volt.

Stephen King ezúttal a holokauszt témáját használja fel a gonosz megidézésére, de vajon Az eminens tekinthető-e holokausztfilmnek, ahogy az Anna Frank naplója, a Schindler listája, A zongorista, vagy a Saul fia? A holokauszt megidézve jelenik meg: a történelem órán, Dussander elbeszéléseiben, és Todd rémálmaiban, ahol a gázkamrából kinéző, őt bámuló alakokat lát. Ha csupán ennyi lenne, azt mondanám, Stephen King csak felvette a történelem köntösét, és sokkal inkább a gonoszról, mint jelenségről beszél, mint azt teszi ezer más módon is. Ám egy jelenet, amikor a haláltábor egyik túlélője szembesül a múlttal, s a borzalom, ami ott, akkor, azokban a kivégzőtáborokban történt, megnyilvánulásra kerül, s a férfi testbeszéde ezrek kegyetlen haláláról regél, ez a jelenet teszi valóban holokauszt emlékezéssé Az eminens című filmet.

***

Ez a cikk a Stephen King hét alkalmából készült, ha érdekel a téma, ide kattintva tudsz még többet olvasni Stephen King regényeiről és azok filmadaptációiról.

 

Keller Mirella

Keller Mirella

Keller Mirella az ELTE Filmelmélet és filmtörténet, illetve Magyar nyelv és irodalom szakán végzett. Jelenleg a Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatója. 2008 óta publikál filmes cikkeket. A Filmtekercs.hu ötfős szerkesztőcsapatának tagja. kellermirella@filmtekercs.hu

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..