Fél mázsa izom mögött is érző szív dobog, érzékeny lélek lebeg Nemes Anna és Csuja László új filmje, a női testépítőről szóló Szelíd szerint.
A témája miatt sokak számára taszító lehet a Szelíd, pedig megéri rávenni magunkat, hogy megnézzük. Nemes Anna egy dokumentumfilmben, a Szép szörnyben is női testépítőkkel foglalkozott, Csuja László pedig korábban a Virágvölgyben is egy különös, az átlagossal párhuzamosan létező világot, a tekintetek elől elrejtett hősöket mutatott be. Együtt írt és rendezett filmjük, a Szelíd is a felszín alá tekint, több értelemben is: azt vizsgálja, mi rejlik a testépítők izmai alatt, milyen sorsok húzódnak meg a barnára mázolt, tökéletes izomzatot feszítő bikinis testek mögött.
A Szelíd főszerepét Csonka Eszter testépítő világbajnok játssza, aki a Szép szörnyben is szerepel. Az ő életrajzi elemeit is felhasználja az új film dramatizált formában, a cél azonban ezúttal a nyers valóság bemutatása mellett az azzal kontrasztba állított, álomszerű kalandozás, melynek során az Edina nevű főhős megkérdőjelezi, hogy valójában mit és kit szeretne, mik a prioritások az életében. A Szelíd testfilm, ugyanakkor lélekfilm is, egy mentális utazás története, akárcsak a Pál Adrienn – csak míg ott az elhanyagolt, elhízott test a főhősnő kiüresedett, céltalan életét tükrözte, Edina mindent a tökéletes izomzat kialakításának rendel alá. A végeredmény azonban ugyanaz: mindkét nő a saját testének foglya, életüket a testük „gondozása” tölti ki és bár a két látvány egymás ellentéte, mindkettő deformáció,
s még azt sem lehet mondani, hogy egyik egészségesebb lenne a másiknál.
A testi tökéletesség, szépség firtatása mellett a Szelíd a megjelenés keltette sztereotípiákat is le kívánja bontani. Legutóbb magyar filmek közül a Külön falkában történt meg, hogy a kidobóként dolgozó főszereplő marcona külseje mögé tekinthettünk, s ott érzékeny, szerető lelket találtunk. A Szelíd célja a címéhez méltóan hasonló: érzékenyen, empatikusan és sablonmentesen mutatja be a testépítők világát. Nemes és Csuja láthatóan tapasztaltan nyúltak a témához, így a Szelíd mozgatórugói a valóságban gyökerező problémák. Edina és párja, egyben edzője, Ádám (akit szintén egy testépítő, Turós György alakít) anyagi nehézségekkel küzd, mivel a szponzorok szívesebben támogatják az „elérhetőbb” testképet promotáló fitnesz modelleket (nincs kimondva, de érezhetően a levegőben lóg a szépség kérdése is).
Elsősorban ez az alapszükséglet állítja a filmet és a főhősöket a test felhasználásának kérdése elé: ha valaki testépítőként a testéből szeretne élni, hogyan szerezhet ehhez pénzt? Ádám chippendale show-ba felvételezik (sikertelenül), Edina pedig egy extrém vágyakra épülő, prostitúció-jellegű szolgáltatást vállal. Bár a munkája a hagyományos értelemben nem nevezhető erotikusnak, Edina kuncsaftjai azt a minden porcikájában izmos nőtípust keresik a fantáziáik betöltéséhez, amit ő képvisel.
A Szelíd tulajdonképpen arról szól, hogy mihez kezdünk a testünkkel, mi tetszik és mire vágyunk.
Mindez pedig bonyolultabb, mint első pillantásra látszik, hiszen mögötte van a lélek is. Röviden Edina beleszeret az egyik kuncsaftjába, aminek persze rossz vége lesz, ám előtte még feltárul számára egy új világ. Ebben a filmben nem egy Bibliotheque Pascal-jellegű elborzasztó, viszolyogtató bűnbarlangnak tűnik ez a szolgáltatás, inkább egy érdekes rétegnek az ismert felszín alatt – itt is kulcsfontosságú az empátia, érzékenység. Bár Edina eleinte rosszul érzi magát emiatt, a randevúi egyre inkább kiszakadást nyújtanak a versenyfelkészülés robotjából, a lopott pillanatok új élményeket, pihenést, örömöt adnak, mégha meglepő helyről érkeznek is. A Szelíd legharmonikusabb jelenetei ezek – már a Világvölgy legnagyobb erénye is a szabálytalan szépségből, a nyugalomból és az önazonosság megéléséből fakadó boldogság bemutatása volt. Ám akárcsak a Virágvölgyben, úgy itt sem menekülhetnek a hősök az előéletük és a külvilág kényszerei elől, Edina pedig tudatosabb figuraként állandó kettősségben kénytelen élni. Ráadásul az egészsége is megroppan.
„Nem lehet a szívet a végtelenségig terhelni” – mondja az orvosa Edinának, ez pedig konkrétan és metaforikusan is értendő. Bár Edina megkérdőjelezi a céljait, mégis végigmegy az útján. A Szelíd érzékenysége abban is tetten érhető, hogy bár nem titkolja, hogy az edzői-élettársi kapcsolat nem túl egészséges, Ádám pedig nagyrészt a saját álmait akarja megvalósítani azáltal, hogy a párjából is világbajnokot farag, a film mégsem sztereotip, erőszakos zsarnoknak mutatja őt. Ádám megértő, odafigyelő, gyengéd társ, akinek csak néhány érzéketlenebb, hangosabb mondata van,
így a finálé sem az ő nyomása miatt alakul ki, hanem egyértelműen Edina döntésein múlik.
Sajátos módon a Szelíd gyengesége ugyanabból fakad, mint az erényei: a finomsága, szemlélődő jellege sokáig kellő muníciót ad a nézőnek, a film utolsó harmadára azonban ráférne némi fokozás, felpörgetés, hogy átérezhetőbb legyen a mindent eldöntő verseny tétje, illetve az Edinát fenyegető veszélyek. Az sem derül ki, hogy hogyan szerzi meg Ádám azt a pénzt, amiért Edina az elveit feladva, a testét áruba bocsátva dolgozott, de ami fontosabb, hogy az ebből fakadó dráma is kiaknázatlan marad.
Ennek ellenére Nemes és Csuja filmje határozottan izgalmas alkotás – teljesen jogos a történelmi jelentőségű Sundance szereplés, és nem csak azért, mert a film különc jeleneteiből könnyen össze lehetne vágni egy indie paródiatrailert. Kifejezetten jó a két főszereplő: annak ellenére, hogy nem képzett színészek, még a mesterkéltebb szövegezésű dialógusokat is szépen és természetesen adják elő, ami hatalmas ritkaság az amatőr szereplős magyar filmekben. Ugyanilyen emlékezetes a film látványvilága is: Nemes Anna festőművészként is neves, a Szelíd pedig azonnal azonosítható hangulatú képekkel, fényekkel és színekkel dolgozik. Míg a testépítés hideg, sötét, kék terekhez kötődik, az Edina által megismert új világ melegebb, a természet színeiből épül fel. Csakhogy az ő világa a Szelíd alapján a rideg rivalda – minden izma azért feszül meg, hogy itt érjen a csúcsra.
A Szelíd 2022. április 7-től látható a magyar mozikban.
