Kritika

Szembenézés – Libanoni keringő

Libanoni keringő

Csodálatos és mélységesen megrendítő film a Libanoni keringő. Csodálatos, amennyiben bármi csodálatosat találhatunk akármiben, ami a háborúval foglalkozik. Főleg, ha olyan őszintén beszél a témáról, mint Ari Folman filmje.

A rendező izraeli oldalról mutatja be a libanoni háborút, melyet egy sereg visszaemlékezés apró mozaikjából tehet össze magának a néző. A rendező egyik barátja a háborúval kapcsolatos visszatérő álmát meséli a férfinak, aki rájön, hogy egyetlen rövidke képsoron kívül semmit sem tud felidézni a történtekből. Végigjárja egykori bajtársait, hogy kiderítse, mi is az, amire nem akar emlékezni.

Elsőre talán meglepő, hogy egy ennyire dokumentarista film, miért az animáció eszközével kommunikál, később azonban nyilvánvalóvá válik, hogy az alkotók a lehető legjobb csatornát választották – egyrészt a fantazmagóriákba csapó visszaemlékezések megjelenítésére kíválóan használható az animáció, másrészt az utolsó perceiben élővé váló képsorok biztosítanak minket afelől, hogy a film 93 percét élőszereplősen végignézni túlságosan is sokkoló lett volna. Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon szükség volt-e erre az utolsó pár percre, végül arra jutottam, hogy a mészárlás utáni állapotokat bemutató képek nélkül is maximálisan átjött volna az üzenet. Sőt, megkockáztatom, hogy a filmtől egyébként mindvégig idegen hatásvadászatnak voltunk pár percig szemtanúi.

A képi világ maximálisan dicséretet érdemel. A Libanoni keringő a nyolcvanas évek rajzfilmjeinek látványvilágára emlékeztet, de mindazt megfejeli a mai technika adta lehetőséges tökéletes kihasználásával – az eredmény egy sereg felejthetetlen kép: Ari egyetlen emlékképkockája, barátjával való beszélgetése az esőben, a hóval fedett Hollandia vagy a tengerből kimelkedő nő képe – nem fogom egyhamar elfelejteni őket.

Még egy dolgot muszáj méltatnom, ez pedig a film zenéje. Max Richter szinte hipnotizál hangjegyeivel, keserves hegedűdallamaiban a háború minden fájdalma benne van. Ugyanolyan kendőzetlenül, ahogy a film valamennyi képkockájában.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. kataorsolya@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..