Kritika

A látás ára – Mademoiselle Paradis

A valós történetet feldolgozó Mademoiselle Paradis a női öntudatra ébredés parafrázisa, ami bántóan éles tükröt tart a rokokó Bécs társadalmi elitjével szemben.

„Aki nem lát, azt nem  látják, akit nem látnak, azt nem is hallják. Az a személy nem létezik.” – mondja felindultságában Barbara Alpert filmjének központi karaktere, a nézőkben pedig feltehetőleg a vége főcím után visszhangoznak a hirtelen kimondott tételmondatok.

Maria Theresia Paradis (Maria Dragus) osztrák zongoraművész és zeneszerző életének zavarba ejtő fordulatokban gazdag története nem véletlenül ihletett több novellát és regényt is, amelyek közül Alissa Walser Mesmerized című műve szolgált a Mademoiselle Paradis alapjául.

Joseph Anton Paradis (Lukas Miko) birodalmi tanácsos lánya, Resi, 3-5 éves kora között veszítette el látását. Ennek köszönhetően kevés esélye van egy felsőbb körökhöz tartozó nő értékét nagyban meghatározó jó” házasságra. A 18 éves lány azonban gyönyörűen zongorázik, a szalonok úri közönsége elbűvölten hallgatja a játék közben néha már-már ijesztő sebességgel cikázó szemű lány előadásait. A császárnő pedig extra juttatásokkal támogatja a családot.

Szülei orvostól orvosig cipelik lányukat a javulás reményében, akinek a filmben felsorolt módszerek közül jó pár –  például a higannyal való kezelés – minden bizonnyal sokat rontottak egészségi állapotán. A jeget az ellentmondásos megítélésű Franz Anton Mesmer (Devid Striesow) „természetes energiaátvitellel” történő kezelése töri meg. (Feltehetőleg Resinek már az is jót tett, hogy Mesmer nem adott neki mérgeket – sugallja óvatosan a film.)

A visszanyert látás azonban a zongorajáték rovására megy. A rendező jó arányérzékkel mutatja be a helyzet visszásságát. Resit Mesmer hasonló módon mutogatja a szalonokban eljárása igazolásaként, mint korábban szülei a császárnői apanázs és az elismerés érdekében. Jól demonstrálva, hogy mennyi beleszólása van a lánynak a saját életébe. Hosszú ideig lényegében fel sem merül benne, hogy hozhat bármiféle önálló döntést.

Resi ilyenformán igazolás, különleges képességekkel rendelkező tárgyiasult személy. Elsősorban akarat nélküli attrakció és  pénzforrás. Személyes véleménye mindenki más számára másodlagos – döbben rá saját maga is.

A Mademoiselle Paradis számos ország forgalmazásába a találó Fény címmel került be, ami utal a személyes feleszmélésen túl a társadalmi folyamatokra is. A néző Resi interakcióin keresztül alkothat képet a társadalom egy szűk rétegéről. Miközben a lány Platón híres barlanghasonlatát is megidézi. 

Az egyik látását bizonyító bemutató során tárgyakat kell felismernie. Az egyiknél elakad. Hiába lát fizikailag, a teljes folyamat, ami odáig vezet el, hogy fel is fogja, hogy mit lát, ennél sokkal hosszabb. Meg is kell tanulnia látni. A film ennek fokozatosságára több ponton rámutat.

Resi barátnői kérdésére azt válaszolja, hogy Ágnest, a szolgálólányt találja csinosnak. A szituáció pontosan érzékelteti, hogy Resi több szinten volt vak, fel kell magában rajzolnia a látottak korlátait. Például azt, hogy ebben a világban egy szolgáló csak annyira lehet csinos, amennyi az uraknak okoz eseti kielégülést. Minderről Resi semmit nem tud, vaksága ezt is elrejtette előle.

A történet hátteréül Katharina Wöppermann fantasztikus látványvilágot kreált. Jó lenne néha megállítani a filmet, és elidőzni a rokokó bútorok részletein.

A főszerepet alakító Maria Dragus pedig korosztálya egyik legnagyobb tehetsége – akinek a neve a legtöbbek számára Haneke A fehér szalagjából lehet ismerős –, ismét lélegzetelállító alakítást láthatunk tőle.

Látszik az energiabefektetés Alpert rendezésén, ám az aprólékosság véletlenül sem csap át dagályosságba. Látványos és elgondolkodtató film lett a Mademoiselle Paradis. Izgalmas utazás a 18. század bécsi szalonjainak világába, ahol aztán a mai napig érvényes kérdéseket feszeget a női öntudattal kapcsolatban, amiket Maria Dragus nagyszerű játéka vés igazán a nézők emlékezetébe.

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann az ELTE-n szerzett MA diplomát filmelmélet és filmtörténet, illetve történelem szakokon. Érdekli a streaming platformok világa. Szívesen készít interjúkat. Szabadidejében fotózik, néhány képe az oldalon is látható.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com