Fókuszban Kritika

Szerelmes tudós – A mindenség elmélete

James Marsh Stephen Hawking életéről szóló filmjében, A mindenség elméletében Jane Hawking az évek megszépítő távlatából mesél a tolószékhez kötött tudós életéről. Eddie Redmayne bravúros alakításában egy életigenlő férfi portréja rajzolódik ki előttünk, aki két szerelme, felesége és a tudomány között őrlődik.

Jane Hawking Az utazás a végtelenbe című memoárjában emlékszik vissza Stephen Hawkinnal kötött házasságára  – a film kettejük kapcsolatát állítja középpontjába, így a film nem foglalkozik sem a tudós gyermekkorával, sem a válásukat követő évek történetével. Éppen emiatt, aki egy kerek életrajzi filmre számít, talán csalódni fog – aki két heroikus küzdelmet folytató ember megindító szerelmére kiváncsi azonban, a legjobb helyen jár.

A mindenség elmélete a legklasszikusabb értelemben vett melodráma, aminek a centrumában a szerelmes nő, Jane Hawking (Felicity Jones) áll. Jane, bár úgy néz ki, a tudósnak (Eddie Redmayne) motoros neuronbetegsége miatt csak két éve van, mégis hozzámegy – nem számít azonban arra, hogy ezzel fel kell áldoznia szinte mindent, ami számára fontos volt egy évről-évre gyötrelmesebb életért. Hawking úgy érzi, hogy minden tiszta pillanatot meg kell ragadnia, hogy megfejtse az univerzum rejtélyeit: miközben teste egyre szűkebb börtönbe zárja, elméje szabadon szárnyal. Jane éppen az ellenkezőjén megy keresztül: három gyereket nevel, ápolja a férjét, de közben szép lassan úgy érzi, házassága csapdájába esett. Csodálatos ahogy a film ezt a bezártságot nem csak a szereplőkön keresztül, de nagyon sokszor képileg is megfogalmazza.

Eddie Redmayne alakítása természetesen lenyűgöző, komoly esélyekkel indul az Oscarért

Anthony McCarten a legjobb adaptált forgatókönyvért Oscar-jelölést kapott története igencsak visszafogott –  feltehetően a nyersanyagnak köszönhetően, amit Jane Hawking csak tíz évnyi rábeszélés után adott át a filmeseknek. A mindenség elmélete nem vállal rizikót, mindent egy picit idealizál. Óhatatlanul is felmerül az összehasonlítás Ron Howard Egy csodálatos elme című, szintén adaptált forgatókönyvből készült filmjével, mely John Nash matematikaprofesszor életét dolgozza fel. Bár Howard filmjébe is komoly szerepet kap a szerelem, jóval nagyobb mélységekben ereszkedik.

Ettől függetlenül persze A mindenség elmélete remek szórakozás. Stephen Hawking élete – még ha feltehetően a valóságban nem is ennyire optimista – rendkívül inspiráló, és a film is igazán jó érzésekkel ajándékozza meg a nézőt. Eddie Redmayne alakítása természetesen lenyűgöző, komoly esélyekkel indul az Oscarért – a betegség mindig hálás téma, annyiszor bebizonyosodott már. Talán idén sem lesz ez másként, de akár megkapja Redmayne a díjat, akár nem, A mindenség elmélete mindenképpen érdemes a figyelemre.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. kataorsolya@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..