Kritika

Színház az egész világ, de főleg New Orleans – Szellemtanú

szellemtanu2Reflektáltan klisés krimisztori jó színészekkel és egy kis metafizikával – elalvás előtti ágyból nézésre, egyszer.

A film

A Szellemtanú (Little Murder) a szerb származású rendező, Predrag Antonijevic munkája. A Peter vagy „Gaga” Antonijevic néven is ismert filmes a 80-as években Jugoszláviában dolgozott, majd 1998-ban a Dennis Quaid főszereplésével készült A megmentő című amerikai finanszírozású háborús filmmel fellépett a nemzetközi porondra. A délszláv háború idején Boszniában játszódó történet egy amerikai katona bosszúhadjáratát meséli el, ideológiai manipulációtól korántsem mentes módon. Az erőszak létjogosultságát bizonygató filmmel szemben a Szellemtanú a társadalmi konfliktusokat szinte félve érintő, pszichológiai folyamatokat előtérbe állító, elsősorban műfaji klisék mentén működő alkotás.

A film egyszerű krimi alapállásból indít: a New Orleans-i rendőrség egy sorozatgyilkost keres, aki kézműves karneváli maszkokkal takarja el fiatal, nőnemű áldozatainak arcát. Ben Chaney nyomozó (Josh Lucas) azt a feladatot kapja, hogy figyelje meg egy férfi házát, akit a rendőrség alibi-gyanúsítottként használ, amíg valódi nyomra nem bukkannak. A fiatal rendőr instabil lelkiállapota miatt kapja a felelősségtől mentes feladatot: bevetés közben véletlenül meggyilkolt egy fiatal fiút, és emiatt szörnyű bűntudattal és súlyos alkoholizmussal küzd. Amikor beköltözik az üresen álló házba, ahonnan a kamu-megfigyelést végzi, olyasmi történik vele, amire sem ő, sem felettesei nem számítottak: egy halott nő kéri a segítségét egy nyomozási ügyben.

szellemtanuA Szellemtanúban a thriller és a film noir logikája keveredik. A néző többlettudására építő, suspense-szel telített jelenetek feszes ritmusban követik egymást, önmagukban is ütősen, tömören vannak felépítve. A várt durva és látványos akciózás elmarad (bizonyára a költségvetés korlátainak köszönhetően), a véres verekedések tompítottan jelennek meg, de ezek nem is hiányoznak a filmből.

Amitől a Szellemtanú többé válik egy szokványos CSI: Miami helyszínelők-epizódnál, az a film noirra jellemző fogások megjelenése és cselekményszervező szerepe (bár a film végkifejlete már nem hordozza magában a nagy múltú műfaj nyomait). Chaney-nek semmiféle célja nincs az élettel, teljesen passzív, mindent azért tesz, hogy a halott lány, Corey Little (Lake Bell) kérésének eleget tegyen. Ha a nő nem lenne, talán egyszerűen alkoholba fojtaná magát. A rendező egyik érdeme, hogy képes egyfajta kétértelműséget fenntartani a film teljes hossza alatt: soha nem bizonyosodunk meg róla, hogy Corey valóban létezik-e, vagy csak a traumatizált Chaney fantáziájának terméke. Kiváló példa erre, amikor a detektív egy ágyban alszik el a szellemlánnyal – a nyílt szexualitást elkerülő, de erotikus töltetű jelenet homályos, sejtelmes fényképezése újabb kételyeket ébreszt a természetfelettiben apránként hinni kezdő nézőben.

A közepesen fantáziadús történet eljátszására Antonijevicnek kifejezetten tehetséges színészgárdát sikerült leszerződtetnie. Josh Lucas korábban olyan népszerű filmekben játszott mellékszerepeket, mint az Amerikai pszichó, az Egy csodálatos elme, a Hulk vagy a Poseidon, a Fekete dicsőség című sportfilmben pedig Don Haskins legendás kosárlabdaedzőt alakította. Chaney nyomozó karaktere nem jelenthetett nagy kihívást számára, és ki is hoz belőle mindent, amit a bűntudatát piába fojtó, unott, nemtörődöm rendőr figurájából lehet. A szépfiú mellett az idegesítő mitugrászt is látjuk benne, különösen, amikor hangosan csámcsogva rágózik.

A detektívet azonban háttérbe szorítja egy nála jóval érdekesebb személyiség felbukkanása, aki nem a halott lány, ahogy elsőre gondolnánk (Lake Bell karakterét nem igazán ismerjük meg, és színészi alakítása sem kiemelkedő), hanem az a bizonyos férfi, akit Chaney-nek megfigyelés alatt kell tartania. Drag Hammerman (Terrence Howard) különös, kissé bolond, anakronisztikus figura, mintha a régi New Orleans megtestesítője lenne, amikor a város még egyet jelentett a bohém művészélet, a füstös jazzkocsmák és az éjszakai zene világával. Az Ütközések című filmben nyújtott fantasztikus teljesítményéről ismert színész félelmetesen eredeti módon jeleníti meg a mániákus filozófus nehezen megfejthető karakterét. Drag „sorsregényt” ír, vagyis diktafonra rögzíti a gondolatait, hogy később lejegyezhesse őket. Mindenről úgy beszél, hogy közben hozzáfűzi a kommentárját, és folyton a legelhasználtabb Shakespeare-idézeteket ismételgeti. Karaktere a film végére drasztikusan leegyszerűsödik, mégis ő az egyetlen, aki tisztában van azzal, hogy egy klisékkel teli világban élünk, és ez a gondolat csak akkor nem válik nyomasztóvá, ha elfogadjuk, és hangoztatjuk is. A film akkor működik igazán, amikor azonosulni látszik ezzel a gondolkodással.

A lemez

A kiadvány nem tartalmaz extrákat.

Avatar

Magyar Vivien

Ez a szerző még nem töltött fel információt. Ígérjük, hamarosan pótolja!

Add Comment

Click here to post a comment

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya