Fókuszban Kritika

Ez megírta, az megrendezte, amaz pedig két kanállal mindmegette – Született gyilkosok

A rendezője Oliver Stone, és még a forgatókönyvírók között sem szerepel Tarantino neve – csak mint a történet kitalálóját említik a stáblistán. Tarantino ráadásul utálja is, elhatárolódik attól, amit a sztorijával csináltak. Pedig, ha nem is igazán „tarantinós” a film, azért büszke lehetne rá, hogy közreműködött benne: a Született gyilkosok a ’90-es évek egyik gyöngyszeme. És épp most lesz 25 éves…

Mindenkinek van lázadó korszaka. A Született gyilkosok azoknak való leginkább, akik épp benne vannak. Ez egy lázadó film, de kettős csavarral: saját maga, és a közvetítő közege (a tévé, a média és Hollywood) ellen is lázad. Épp azokat figurázza ki, azoknak mutat véres ujjnyomos görbe tükröt, akiknek bejön a polgárpukkasztása és a stílusa. Apropó, a stílusa: mindenféle filmes konvenció ellen is lázad, miközben persze profin használja őket.

Született gyilkosok - Juliette Lewis

A folyamatosan változó eszközök, stílusok és a rengeteg vágás folyamatos önreflexióra késztetik a nézőt. Hol egy rajzfilmbetétet kapunk, hol sitcom-paródiát, hol szemcsés, fekete-fehér képeket, hol gyönyörű természetfilmes felvételeket, rengeteg utalást, képeket a képben… Ezek mind fel- és megrázzák a nézőt:

mit jelent mindez, és miért is tetszik nekem ennyire ez az egész, néhol drogos lázálomra hajazó, folyamatosan pörgő erőszakorgia?

Egymáshoz nem passzoló eszközök és stílusok, nyomasztó karakterek és durva erőszak olyan kaotikus összevisszasága ez a film, ami mégis tökéletes kiszámítottsággal hat és működik. Vagy szó sincs kiszámítottságról, egyszerűen ez ösztönös tehetség? Vagy a vakszerencsének köszönhető, hogy mindig a legmegfelelőbb ritmusban adagolja az információt, puffogtatja az éjsötét humort (meg persze a lőfegyvereket), a feszültséget, a borzalmakat, a meglepetést és a konyhafilozófiát?

Született gyilkosok - Woody Harrelson

Akármelyik is az igaz, az biztos, hogy ez a film Oliver Stone legjobb alkotása, tökéletesen sikerült összefognia ezt a sok mindent. Az 56 napos forgatás (és a 11 hónapos vágás) során sikerült száztíz százalékra felfűtenie minden stábtagot. Nem lehet kiemelni egyetlen színészt sem, mindenki frenetikus: Woody Harrelson, Juliette Lewis, Robert Downey, Jr., Tommy Lee Jones, Tom Sizemore, Rodney Dangerfield mind felejthetetlen. Látszik, hogy élvezettel, és fanatikus lelkesedéssel vetették bele magukat a forgatásba.

Igen, mind túltolják és ripacskodnak kicsit – de hiszen ez egy szatíra, görbe tükör, nem igaz?

Vagy ott van Trent Reznor, aki a soundtrack producere volt: ahogy Tarantino filmjeinek is telitalálatos a zenei válogatása, úgy itt is az, csak ezúttal ez a Nine Inch Nails frontemberének köszönhető. Még a magyar szinkron közreműködőit is megihlette a Született gyilkosok zsenialitása: a magyar szinkron aranykorának egyik legemlékezetesebb bizonyítéka a magyarul megszólaló film.

Született gyilkosok

Vagy említsük Tarantinót, akitől a stúdió megvette a történetét (ő maga akarta megrendezni persze, de ez még a Ponyvaregény előtti időszak, még nem volt neve a szakmában).

Rengeteg tehetség legjavának esszenciája tehát a film

– még ha ez nem is jelent mindig sokat, de ebben az esetben az egész még több lett, mint a részeinek az összege…

Azért furcsa érzés ennyire lelkendezve írni a Született gyilkosokról, és a pozitív és szép tulajdonságait sorolni, mert igazából lélekpusztítóan sötét anyagról van szó. Nincs egyetlen szimpatikus vagy normális szereplője sem, akivel azonosulni tudnánk. Minden egyes ember szemétláda, könyörtelen gyilkos vagy legalábbis igénytelen csőcselék. A főszereplő két sorozatgyilkos – akiket persze a gyerekkori meg egyéb traumák, így más emberek tesznek azzá, akik, de Stone meg sem próbálja felmenteni őket. A szerelmük, ami az egyetlen dolog lehetne bennük, ami kiváltja a szimpátiánkat, rémisztően sekélyes – paródia ez is.

A társadalom rothadt, a rendőrök nem jobbak azoknál, akiket üldöznek, a média a főgeci, amely tőkét kovácsol mások szenvedéséből és a legaljasabb érzelmekből – és persze ott van mindenki más, azaz mi, akik két kanállal habzsoljuk mindazt a mocskot, amit elénk adnak. Nem csoda, hogy ezt nézve minket is elkap a pusztítási vágy, és kezdünk együtt érezni mégiscsak Mickeyvel és Malloryval, akik helyettünk lövik szét ennek az egész rohadt világnak a seggét. És ezzel bezárul a kör: mégis empátiát kezdünk érezni a film antihősei iránt, akikkel, mint már megállapítottuk, lehetetlen jóérzésű embernek azonosulni…

Született gyilkosok - Robert Downey Jr.

Ez az egész (na meg persze a kendőzetlen, véres erőszak) olyan disszonáns érzelmeket kelt a nézőben, amitől nehéz megnézni. Az elejétől a végéig folyamatosan a markában tartja a nézőt, kiszorítja belőle a szuszt, és belenyomja az orrát a saját mocskába.

Ordenáré polgárpukkasztás, társadalomkritika és virtuóz filmes ujjgyakorlat.

Biztosan lesz előbb-utóbb egy olyan generáció, amelyik értetlenül áll majd a Született gyilkosok előtt. De az elmúlt 25 évben nem változott annyit a világ, hogy ne lenne ugyanúgy szórakoztatóan elborzasztó, és ugyanúgy igaz. Sőt, sok szempontból igazabb. Bár a showbiznisz prűdebb lett talán azóta kicsit, de ha Hollywood kevesebb vérrel és szennyel adja is el magát, ő maga egészen biztosan nem lett kevésbé mocskos. Az internet világában, ahol mindannyian „médiagecik” (ezt a szót is a Született gyilkosoknak köszönhetjük) lehetünk, még inkább meglátszik, hogyan hozza elő a lájk- és kattintásvadászat (vagy akár a kommentelési lehetőség, hogy a manipulálás legújabb eszközét, a fakenews-cunamit ne is említsük) az állatot az emberből.

Huszonöt év távlatából azt lehet mondani: a Született gyilkosok továbbra is a klasszikusok közé tartozik. Nem olyan film, amit gyakran akar megnézni az ember – senki sem szereti, amikor az arcába nyomják a felnagyított hibáit és bűneit –, de olyan, amit látni kell. Szeretni viszont egyáltalán nem.

Pásztor Balázs

Pásztor Balázs

Pásztor Balázs újságíró, szerkesztő, tanár, édesapa. A kamera túloldalán is előfordul – ismeretterjesztő és dokumentumfilmek készítésébe kóstolt bele. Az okos és többrétegű filmeket kedveli, de a humor is fontos számára – a filmekben és az életben is.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..