Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Címlapon

Video

Kik a legújabb szereplők a streamingpiacon és vajon melyiküké a jövő? A VLOGtekercs második adásában folytatjuk a seregszemlét és egy kis jövendölgetéssel is készültünk!

Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
Vágó: Nagy Tibor
Főcím: Gyenes Dániel
Projektvezető: Nagy Tibor
Producer: Molnár Kata Orsolya

A videó Tóth Nándor Tamás cikke alapján készült.

Kritika

Testőrbe csalva – Támadás a Fehér Ház ellen 3. – A védangyal bukása

Ki gondolta volna hat évvel ezelőtt, hogy egy Támadás a Fehér Ház ellen trilógiává duzzad? Az alkotók azonban magabiztosan jelentették meg az új részt, mely egy picit rendhagyóbb darab a tucatakciófilmek között.

2013-ben két Fehér Házat legyalázó film is készült, egészen véletlenül. Roland Emmerich Az elnök végveszélyben és Antoine Fuqua Támadás a Fehér Ház ellen című filmjei nem sokban különböztek egymástól. Mindketten a múlt század koszos atlétás, robbanásokkal és vagány dumákkal teli akciómozijait voltak hivatottak visszaterelni a XXI. század vásznaira. Az alacsonyabb költségvetésből készült Támadás azonban bevállalta az R-besorolást is, így a káromkodásokkal és vérengzéssel képes volt hitelesebben megidézni, milyenek is voltak a 30 évvel ezelőtti akciófilmek.

A Támadás ezen kívül jobban hasonlított egy Die Hard-filmre, mint a Drágább, mint az életed című ötödik rész, mely ugyanúgy 2013-ban jelent meg. Tökösebb és izgalmasabb tálalásban mutatták be egy fickó megpróbáltatásait, aki a legrosszabbkor volt a rossz helyen: egy merénylet kellős közepén. A folytatás, a London ostroma már nem a ’80-as és ’90-es évek szellemiségében készült el – stílusában a 2000-es, kapkodó kamerás, szürke és komolykodó, Bourne-kaliberű filmeket idézte meg. A harmadik rész, A védangyal bukása ezt a két világot próbálta vegyíteni egymással.

Mike Banning (Gerard Butler), az amerikai elnök első számú testőre felett lassan eljár az idő. Korábbi sérülései miatti migrénes tünetei túl nagy kavarodást okoznak a fejében, és gyermeke születése is hazaszólítja őt. Az elnök (Morgan Freeman) ellen azonban ismét merénylet készül, ám az államfőt megmentő Banning besározódik. Menekülnie kell, hogy tisztázza magát és elkapja az igazi tetteseket. Segítségül pedig mellészegődik rég nem látott paranoiás veterán apja is (Nick Nolte), aki inkább tűnik útszéli hobónak, mintsem harcedzett öregnek.

Nehezen tör ki a közhelyekből A védangyal bukása. Inkább kényelmesen ejtőzik bennük.

A Támadás-sorozat trilógiazárónak tűnő darabja egy olyan történet, melynek fordulatait már fél órával azelőtt kitaláljuk, mielőtt nagy gesztusokkal fellebbentenék a fátylat róluk. A régi akciófilmek kliséinek visszaemelése nem megmosolyogtató, hanem rém unalmas, hiszen a legtöbb hasonló alkotás azóta folyamatosan élt ezekkel a trükkökkel. Mikor az első percektől képes a néző kitalálni, ki fogja elárulni hőseinket, az inkább bosszantó és fárasztó. Arra gondol az ember, minek készült el ez a film és mit keres 2019-ben a moziban?

gerard butler

A védangyal bukása azonban képes a klisés akciómozi elemeinek felmondásán kívül olyan tudatosnak tűnő szerzői elemeket beilleszteni történetébe, melyek mégis különlegesebbé teszik az összhatást. Már eleve szokatlan volt, hogy a komolyabb filmjeiről is ismert Antoine Fuqua (Kiképzés, Mélyütés) rendezte az első részt – mit kezdjünk hát Ric Roman Waugh-val?

Ric Roman Waugh ugyanis egy olyan – többnyire független filmekkel házaló – alkotó, akiről mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy ne gondolna semmit filmjei építéséről. A tudatos koncepciókövetése miatt munkái hasonló témákat járnak körbe: Waugh rendkívül szkeptikus az igazságszolgáltatással és az állam törvényes működésével kapcsolatban. Hősei rendre kisemberek, akik a bűn útjára kénytelenek lépni, hogy érvényesítsék igazukat, vagy megmentsék szeretteiket. Legutóbb A góré című börtönfilmjében láthattuk egy átlagember bűnözővé válását, melyet szinte „törvényszerű” folyamatnak mutat be egy igazságtalan rendszerben.

Mike Banning szintén beilleszthető Waugh tragikus hőseinek sorába.

Ez az ember már két filmben is megvédte az elnököt, az életét kockáztatta a nemzetért és annak első emberéért. Erre mi a hála? A bizalomhiány, amit Mike kap, arcpirító. És hősünk képtelen küzdeni ez ellen a törvény útján, mert a makacs FBI-osok és korábbi kollégái is mind sanda szemmel tekintenek rá. Szökése és magánakciója így maximálisan indokolt, mert a film is úgy mutatja be vádlóit, mint ostoba embereket. Banning szerencsére nem járja meg a börtönöket és nem kell a nácik kasztjába állnia, mint A góré vagy Az elítélt főszereplőinek: neki csak a komplett Egyesült Államok lesz az ellensége. Az ebből adódó feszültséget azonban A védangyal bukása gyengén érzékelteti.

Megúszós a film több esetben is. Banning üldöztetését csupán pár rendőrautóval és egy-két FBI központi jelenettel igyekeznek érzékeltetni, így nehéz elhinni, hogy ez az egyszemélyes hadsereg képes elbújni a világ elől. És míg a grandiózusabb akciójeleneteknél látni, hogy Ric Roman Waugh érti a kaszkadőrmunkát, a közelharci jeleneteknél a gyors vágások miatt szinte semmit se látni. Kárpótolhat minket azonban az elnök ellen intézett drónos támadás és Nick Nolte öregúr karakterének magánakciója, mikor egy komplett osztagot robbant fel egy aláaknázott erdőben. Itt legtöbbször látszik a távolságtartó kamerakezelés miatt, hogy kaszkadőrök repkedtek a robbanások során.

Waugh néhol sikeresen megidézte a régi idők sérülésekkel járó, kézzel fogható akciófilmjeit, máskor meg ocsmány kék háttérrel rombolja a realitás illúzióját.

A védangyal bukása ráadásul nem tudja, milyen hangulatú film szeretne lenni. Az első órában egy igazán komoly thrillerként igyekszik működni, majd Nick Nolte szeleburdi karakterének belépésével az egész átvált egy önreflexív buddy movie szintjére, tele káromkodásokkal és viccelődő dialógusokkal. És bár ezek a részek inkább kilógtak a trilógia szellemiségéből, adtak némi személyiséget a faarcú koncepciónak.

A Támadás a Fehér Ház ellen 3.-at Ric Roman Waugh sem tudta megmenteni, mert bár életművébe teljesen beleillik ez a stúdiófilm, mondanivalóját és hangnemét már képtelen volt érvényre juttatni ebben a – mondjuk ki – felesleges harmadik részben. Törekvései azonban még mindig többet jelentenek, mint sok bérrendező, akik gondolatok hiányában bármilyen produkcióra felkérhetők.

Szécsényi Dániel

Szécsényi Dániel

Szécsényi Dániel a Ráadás és Moziban rovat szerkesztője. Kedvencei az életszagú, morális kérdéseket feszegető filmek – az igényes blockbusterek mellett.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..