Fókuszban Moziban

„Te már leszámoltál a múlttal, de a múlt még nem számolt le veled” – Az ajándék

Az Ajándék (The Gift)

Az Ajándék (The Gift)Az ajándék vérbeli lélektani thriller: ijesztget, nyomaszt, feszült figyelmet idéz elő a nézőből, és amikor már azt hinnénk, eljött a feloldozás ideje, hirtelen véget ér.

Joel Edgerton (Exodus: Istenek és királyok, A dologWarrior – A végső menet) rendezői debütálásában arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig kísérthetnek egy embert a múlt bűnei. Simon (Jason Bateman) és Robyn (Rebecca Hall) ugyanis a film első percétől nem titkoltan új életet akarnak kezdeni: ott hagytak valamit Chicagóban, amivel Los Angeles külvárosában található új otthonukban egyáltalán nem szeretnének találkozni. Hogy pontosan mi ez, arról csak később lesz sejtésünk, az azonban már az első perctől világos, hogy a nő hibája, valamint hogy köze van a házaspár gyermektelenségéhez.

Mindez azonban csak finom utalások szintjén van jelen a filmben, a fő szálat ugyanis már rögtön a történet elején egy titokzatos idegen felbukkanása kezdi irányítani. Gordo (Joel Edgerton) egy plázában szólítja le Simont, mint egykori középiskolai osztálytársát, ám egy bájos és rövid csevej után el is válnak útjaik – Simon reményei szerint örökre. Csakhogy Gordo már másnap egy kisebb ajándékot hagy a párocska küszöbén, sőt, rövid időn belül rendszeresen visszajáró vendége is lesz a háznak. De vajon miért akaszkodik rá ennyire ez a sokszor zavart tekintetű, ránézésre is beilleszkedési problémákkal küzdő férfi egy olyan régi ismerősére, akivel ráadásul – Simon elmondása szerint – túlzottan jóban sem voltak az iskolás évek alatt?

Az Ajándék (The Gift)A film legnagyobb ereje egyértelműen abban rejlik, hogy képes állandó bizonytalanságban tartani a nézőt azt illetően, hogy szereplőink közül ki a jó és ki a rosszfiú. Eleinte ugyanis a gyermekáldást tervezgető, családjáért mindent megtevő Simonnak drukkolunk, és vele együtt várjuk, hogy tűnjön már el a képből „Golyós Gordo”. Később azonban, ahogy egyre több titok kerül felszínre főhősünk múltjából – különösen az ominózus gimnáziumi évekből –, kezdünk átállni a másik fél pártjára, miközben egyre jobban sajnáljuk az igazság kiderítésébe lassan beleőrülő, okkal vagy ok nélkül egyre paranoiásabbá váló feleséget.

Különösen érdekes, hogy az azonosulást szinte lehetetlenné tevő formula, az egyáltalán nem fekete-fehér karakterekkel dolgozó történet (emlékszünk, ugye, hogy nem csak a két férfinek, hanem a bevezető szál értelmében Robynnak is van egy sötét oldala, lezárni kívánt múltja) mégis eléri, hogy mindig legyen kiért izgulnunk. Na meg azt is, hogy egy kicsit magunkra vonatkoztassuk ezt az egészet: a saját lezáratlan ügyeinkre, temetetlen múltunkra gondoljunk, mialatt a képsorok a szemünk előtt peregnek. Ilyen szempontból pedig a lezárás a legfrappánsabb: úgy vet véget a konkrét történetnek, hogy közben az emberi gyarlóság, a bűn és bűnhődés örök körforgásának lezárhatatlanságát hangsúlyozza.

Az Ajándék (The Gift)Nem hibátlan film Az ajándék, hisz olykor túlságosan sokáig hagyták leülni a történetet, és egyes párbeszédekben is több potenciál volt, mint amennyit végül sikerült kihozni belőlük. De egyrészt jóval több, mint amit az egyébként túl sok történeti eseményt felvillantó előzetes alapján várnánk, másrészt pedig fontos hiánypótlás a lélektani thrillerek piacán. Egy ilyen rendezői bemutatkozás után kijelenthető, hogy nem járunk rosszul, ha Edgerton nem csak a vásznon, hanem a kamerák mögött is aktív részese marad a filmes életnek.

Hancsók Barnabás

Hancsók Barnabás

Hancsók Barnabás 2010 óta ír cikkeket a Filmtekercsnek, volt rovatvezető és olvasószerkesztő. Specializációja az adaptáció, a sci-fi, a vígjáték és a társadalmi dráma, szívesen ír szerzői, bűnügyi és dokumentumfilmekről is.