Fesztivál Moziban

Telefonpara – A gyilkos hangja

Ül az ember a Koreai Filmhéten, és azon lamentál, hogy – noha egy bolygón élő, egy fajta emberek vagyunk – mennyire különböző lehet a világhoz való viszonyunk. Amikor az európai szemlesüt, akkor az ázsiai szembenéz érzéseivel. Egy krimi esetén, élet és halál kérdésében még élesebbek a kontúrok. A gyilkos hangja szól egyenesen a fülkéből.

Úgy tűnik, nemcsak az euroatlanti világot hatja meg a telefon, eme civilizációs csecsebecse, amelyben – lévén csak hang, kép nem társul hozzá – van valami bizarr és hátborzongató. Az ember- sőt gyermekrablás, a zsaroló hang, a különleges játékszabályok; mind-mind jól bevált eszköz hátunk borsodztatására. Hogy ez vonzotta-e a népeket a hétfő délután 5 órai (!) vetítésre az Urániába vagy az ingyenes mozijegy, esetleg az ínyencfalat, nem tudom. Mindenesetre mindet megkaptuk, méghozzá mindannyian, akik még befértek a kisterembe. Egy gombostűfejnyi hely nem sok, annyi sem maradt üresen.

Az esélytelenek nyugalmával ülök az utolsó előtti sor szélén, hiszen a rendező eddigi filmjei és ez sem került eddig itthon bemutatásra, és bevallom őszintén, a színészek sem voltak ismerősök. Bár állítólag egyre nagyobb a sikere idehaza a koreai filmkultúrának (a nagyokon – Kim Ki-duk, Park Chan-wuk, Bong Joon-ho és másokon – kívül), nemrég például havi koreai filmklub indult.

Park Jin-pyo filmje ettől függetlenül – vagy éppen ezért – remek volt. A történet, a gyerekrablás, túszejtés, valós volta ellenére viszonylag egyszerű, az viszont, ahogy nyúlnak hozzá, az európai szemnek durva és embertelen. Mondhatnám, távol-keleti. A filmben Han Kyung-bae néven nevezett figura eredetije híres és elismert tv-híradós műsorvezető, akinek egyetlen fiát rabolja el egy baseball sapkás suhanc 1991-ben. Híres és gazdag emberporontyok elrablása és értük váltságdíj kérése nem tartozik a krimik ritka témái közé, a szereplők rettegésének és kiszolgáltatottságának ilyen fokú ábrázolása azonban meglepően jól megy. Az imént még sminkelt és vasalt ingű, híradója végén magvas és szeretetteljes igazságokat megfogalmazó férfi pillanatok alatt lesz földön csúszó-mászó senki. Egy lelki számkivetett – még annak ellenére is, hogy Han több fokozattal jobban, egyenesebben tűri a baseballsapkás megszorongatásait. Két óra lelki sztriptíz és körömrágós izgalom felváltva történő alkalmazása után elmondhatom: amikor mi szemlesütve próbálunk uralkodni érzéseinken, addig ők bátrabban nevetnek, mutatják ki szeretetüket vagy éppen sírnak a kamerák előtt. Az ázsiai ember mélyebben néz magába.

Ja, a baseball sapkás suhancot sosem fogták el, a bűntényt elévültnek nyilvánították.

Sergő Z. András

Sergő Z. András alapító, főszerkesztő-helyettes. Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője. Kedvencei a dokuk, a kamaradarabok, sport- és valláspolitika. sergoandras@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..