Kritika

Tények és keresztények – Mártírok

 

Hogyha manapság valaki vonzóvá szeretné tenni a kereszténységet és az aktív hitéletet egy fiatal számára, annak verejtékes küzdelemre kell készülnie. A Mártírok sem lesz a kereszténység reklámfilmje.

Valaki azért választja az aktív vallásgyakorlást és a néha merevnek tűnő egyházat, mert biztos keretet nyújt életének, tisztán körülhatárolható erkölcsi szabályok uralkodnak, minden le van írva feketén-fehéren. Valaki pedig éppen emiatt határolódik el teljesen az egyháztól, mert a merev szabályok, a kikezdhetetlen dogmák olyan szűkös életteret kínálnak, amiben az illető megfulladna.

Veniamin (Pyotr Skvortsov) egy átlagos orosz középiskola tanulója, aki a Biblia megszállottjává válik. Minden gondolatát, tettét, teljes önkifejezését áthatja a Biblia és annak a fiú általi interpretációja. Ez az interpretáció nem túl bonyolult: minden, amit a szent könyv állít, helyes és követendő, ami ezzel ellenkezik, az rossz és kiirtandó. Veniamin ennek szellemében meg is kezdi egyszemélyes keresztes hadjáratát minden olyan érték, idea és gyakorlat ellen, ami a Biblia állításaival szembe megy.

A fiú üdvözítőként hirdeti a Biblia erkölcsét és értékeit, dacolva mindennel és mindenkivel, fittyet hányva a kirekesztésre és lenézésre. Veniamin azonban nem olyan modern kori messiások ösvényén jár, mint John Coffey (Halálsoron), Batman (A sötét lovag) vagy Neo (Mátrix). Ezek a krisztusi karakterek önmagukkal dacolva, saját félelmeik és kétségeik árnyékában képesek feláldozni magukat a nagyobb jóért, ami lehet csupán egyetlen ember (Coffey), egy város (Batman) vagy az egész világ (Neo) megmentése.

Veniamin inkább Travis Bickle (Taxisofőr) örököse, aki frusztrációi és kirekesztettsége okán érzi azt, hogy a világ megérett a pusztulásra vagy legalábbis valamiféle drasztikus változásra. Gondolkodásával az a legnagyobb probléma, hogy saját beszűkült látásmódján keresztül értelmezi a szöveget, csakhogy egy Bibliából találomra kiragadott passzust lehet így is és homlokegyenest máshogy is értelmezni. Valaki az egyik oldalról egy 6-ost lát, aki más szemszögből nézi, egy 9-est. Egy elvakult hívővel nem lehet vitatkozni, hiszen a ráció és a hit nem férnek össze.

Kirill Serebrennikov rendező nem ad magyarázatot a srác vallási fanatizmusára, ám éppen ez a hallgatás válik előnyére. Nincs szükség fanatikus szektára (Martha Marcy May Marlene), bigott, aszketikus nevelésre (Carrie) vagy traumatikus gyermekkorra ahhoz, hogy valakiből ilyen ember váljon: a Biblia olvasása elég hozzá. Ennek az évezredek óta tanulmányozott és tisztelt szövegnek a kétértelműsége tökéletes táptalajt nyújt az elvakult gondolatoknak.

Kiváló megoldás a rendező részéről, hogy Veniamin minden megnyilvánulásánál, monológjánál felbukkan a háttérben az adott bibliai passzus megjelölése. Pyotr Skvortsov játszi könnyedséggel építi bele mondandójába és érveibe ezen idézeteket. Az ifjú színész hihetetlen érzékkel vált át dühöngő prédikátorból szarkasztikus tanítóba; visszahúzódó lúzerból magabiztos alfahímbe; hithű keresztényből hatalommániás őrültbe.

Ezek a hirtelen váltások a film ritmusában és hangvételében is felbukkannak, ezek azonban kevéssé sikerült megoldások. Az alkotás nagy részét domináló realista stílus nehezen összeegyeztethető a sátánista metál zenével aláfestett keresztácsolással és lemenő napfényben vonulással. Szintén furcsának hatottak azok a komikus jelenetek, melyek nagyrészt a testnevelő tanár egyszerűségéből és őszinte megjegyzéseiből fakadtak.

Veniamin egyre nagyobb térnyerése az iskola életében, egyre nagyobb befolyása az igazgatóságra és fokozatos hatalomátvétele tökéletesen rímel egy totalitárius diktatúra kialakulására. Az észérvek és ráció szépen lassan elveszti értelmét, mindenkit megbabonáz ez a megfoghatatlan és erkölcsi nagyságában kikezdhetetlen térítő. Az állami hatalmat szimbolizáló igazgatóság és az egyházat szimbolizáló pap felsorakozik a szép új világ prófétája mögé.

A Leviatán végén a velejéig korrupt politikus és az egyházközség vezetője mély áhítattal veszik magukhoz Krisztus testét a templomban, melyet egy tönkretett és kisemmizett férfi földjére építettek. A Mártírok zárlatában az önálló gondolkodás utolsó képviselője, a kirúgott, szexuális zaklatással megvádolt és meghurcolt biológia tanárnő összetörve áll a kereszt árnyékában: a „kereszténység” megint győzött.

[author_bio author=”dunaimarcell”]

Avatar

Dunai Marcell

Dunai Marcell a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán végzett, jelenleg szakirányú továbbképzését végzi mentálhigiénés segítő szakember szakon. A ráckeresztúri Fiatalkorúak Drogterápiás Otthonában dolgozik terápiás munkatársként: munkájából kifolyólag vonzza a függőségek pszichológiája, a felépülés folyamata és az ennek tükrében megjelenő emberi kapcsolatok filmes reprezentációi.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya