Kritika

Test, közelben – Taxidermia

A februári filmszemlés bemutatója után rettegés lett úrrá a sajtóban. Félő volt, hogy ha a Taxidermiát bemutatják a széles közönségnek is, akkor kő kövön nem marad. Pálfi György filmje – már akkor látszott – ismét megkerülhetetlen lesz.

A történet egy háromgenerációs családfilm. Nagyapáról, apáról és fiúról szól, akiknek története valamilyen módon kapcsolódik egymáshoz. A nyúlszájú nagyapa, Morosgoványi Vendel, első világháborús katona, parancsnokánál lakik, kisebbségi komplexusát állandó szexuális aberrációban, felettese feleségével és lányaival kapcsolatos álomvilágában próbálja leplezni. A kövér apa, Balatony Kálmán, a kommunista ’50-es évek zabáló világbajnoka, nála jobban senki, nem is csoda hát, hogy elnyeri az elvtársak barátságát és az utat Szocsiba. A fiú, Balatony Lajoska, tűnik a legnormálisabbnak. Úgy gondolja, apja és nagyapja baklövéseit helyrehozva, meg kell teremtenie a tökéletes testet. Úgy gondolja, kipreparálja saját magát.

A Taxidermiában ami folyhat, ömölhet, gusztustalanodhat, az megtörténik. Erős gyomrúaknak való, provokatív film, Peter Greenaway naturalizmusa szerint. Az alul-fölül-oldalt jövő testnedvek azonban ne tartsanak minket távol a moziból. A film ugyanis jó. Nemcsak a rázúduló Filmszemlés díjeső és a nemzetközi szereplés miatt, hanem azért is, mert egy szigorú, nagyon precízen és pontosan megtervezett filmről van szó. Úgy is mondhatnám, Pálfi szemmel láthatóan nagyon határozottan tudta, mit szeretne. Nemcsak a rendezés jó, hanem a különböző korszakok megformáltsága, karakteres volta, és nem szabad elfeledkezni a középső korszak, az ’50-es évek már-már szürrealista képeinek zseniálisan kitalált díszleteiről, jelmezeiről sem.

Jó film tehát a Taxidermia, mégsem ajánlom mindenkinek. Nem esti szórakozásról, töltsük el valahogy az estét típusú programról van szó. A rendező nem kíméli nézőit, azok pedig vannak olyan mazochisták, hogy még élvezik is. Egy azonban biztos: aki a Hukkléra vevő volt, az vevő lesz a Taxidermiára is. Vevő lesz Pálfira.

 

Avatar

Sergő Z. András

Sergő Z. András alapító, főszerkesztő-helyettes. Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője. Kedvencei a dokuk, a kamaradarabok, sport- és valláspolitika. [email protected]

Add Comment

Click here to post a comment

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya