Kritika

Feláldozhatók? – The Suicide Squad: Az öngyilkos osztag

A 2016-os Öngyilkos osztag csúfos bukása után értelmetlennek tűnt leforgatni a DC szupergonoszainak újabb felvonását – ám megérkezett James Gunn és megmentette a napot: a The Suicide Squaddal letett az asztalra egy szórakoztató és rendkívül véres antihős-sztorit.

Kevés olyan film van, ami akkora hátrányból indul, mint a The Suicide Squad. Egy egyszerre folytatás, egyszerre reboot produkció, amit a 2016-os, majdnem azonos című katasztrófa előzött meg. A korábbi Öngyilkos osztag még az „olyan rossz, hogy már jó”-kategóriába sem sorolható, így meglehetősen kevés menthető aspektusa van: néhány karakter – Amanda Waller, Rick Flag, Harley Quinn és Bumeráng kapitány –, illetve az alapkoncepció, miszerint a létező legőrültebb gonosztevőket öngyilkos küldetésre küldik a világ megmentése érdekében. Pontosan ennyit tartott meg James Gunn a The Suicide Squadra, a döntése és egyáltalán a személye pedig igazi vérfrissítésként hatott a projektre.

suicide squad öngyilkos osztag margot robbie

Gunn neve a Marvelhez tartozó A galaxis őrzői-filmek író-rendezőjeként lehet ismerős, így a 2018-ban történt események ismerete nélkül akár meglepő is lehet, amiért a konkurenciának segített gatyába rázni az ő kívülállókról szóló szuperhősfilmjüket. De mi is történt pontosan? Három évvel ezelőtt egy szélsőjobboldali csoportnak köszönhetően előkerültek Gunn múltbéli ízléstelen poénjai a Twitteren, melyekkel kapcsolatban ugyan bocsánatot kért a rendező és állította, hogy tanult a korábbi hibáiból, a Disney mégis kirúgta őt. A DC pedig azonnal lecsapott rá és szerződtette egy új Öngyilkos osztag-filmre – miközben A galaxis őrzői teljes szereplőgárdája és fél Hollywood azért küzdött, hogy visszakapják Gunnt a harmadik rész rendezésére. 2019 márciusában végül a Disney újra felvette a direktort és egyből két galaxis őrzői-projektet is kapott, addigra azonban már hivatalosan is bejelentették, hogy ő fogja készíteni a The Suicide Squadot.

És ha van valaki, akinek a neve egyet jelent a kattant szuperhősfilmekével, akkor az James Gunn.

Első nagyjátékfilmje, a 2010-es Super a szuperhős zsáner kifordítását kísérelte meg, majd A galaxis őrzői-filmekkel egyedi látványvilágot, humort és szokatlan hősöket vezetett be az MCU-ba. Viszont egyikben sem élte ki magát annyira, mint ahogyan azt a The Suicide Squadban tette. A különleges látványvilágot és a sötét komédiát a maximumra csavarta, amit a karrierje kezdetét idéző grindhouse-elemekkel egészített ki. Gunn ugyanis a Troma Entertainment nevű stúdiónál kezdett íróként, ahol alacsony költségvetésű, független horrorfilmeket gyártanak, a „Troma film” kifejezés pedig mára szinonimájává vált az expliciten erőszakos, gore exploitation filmeknek.

The Suicide Squad Trailer Finally Reveals the Movie's Villain - Den of Geek

A The Suicide Squad pedig nem véletlenül kapott 18-as karikás besorolást: minden jelenetre jut vulgaritás, kifejezetten agresszív, véres pillanat, gyakran kizárólag csak a gore kedvéért; olyannyira, hogy néhol már-már B-filmes territóriumra téved. Ez azonban nem ront a film minőségén, sőt, önironikussá teszi azt, mely által

a Deadpoolhoz hasonlóan kajánná és elevenné válik.

Mindezt a film főgonosza, az alien Starro is alátámasztja, aki gyakorlatilag egy tengericsillag egy hatalmas szemmel a teste közepén. Szerencsétlen Starro már önmagában is gusztustalan, hát még amikor a kiterjesztései kiszállnak az oldalából és rácuppannak az ember fejére, hogy a tudatukból táplálkozzon. Ez lesz az a bizonyos Csillagprojekt, aminek a megállítása céljából újra összeáll az öngyilkos osztagunk.

A minden eddiginél véresebb DC-kalandban azért Gunn két letépett fej és kiforduló bél közé markáns társadalomkritikát is elrejtett.

Mégpedig elsősorban mind az új, mind a – jelentősen revizionált – régi karakterek ábrázolásával: abszolút felborult az egyensúly hősök és gonosztevők, jó és rossz között. A Fehér Házat képviselő Amanda Waller (Viola Davis) például hagyományosan a moralitás képviselője lenne, ám a cselekmény első negyedében világossá válik, hogy hiába van hagyományos főgonosza a történetnek, Waller még nála is embertelenebb antagonista. Ahogy az újonc Békeharcos (John Cena) is egy két lábon járó paradoxon: Amerika Kapitányként viselkedik, de szenvtelenül legyilkol nőket és gyerekeket a „béke” érdekében. Kettejük személyén keresztül Gunn Amerika külpolitikájáról fogalmaz meg éles kritikát: a „nagy testvérként” konstans más államok ügyeibe beleavatkozó katonai módszereikről, illetve a hidegháború imperialista ideológiájáról.

The Suicide Squad First Reactions Are In - Den of Geek

A The Suicide Squad erőssége egyébként is a karaktereiben rejlik. Az osztag keménymagjai mind kidolgozott egyéniségek, közülük többen is azonosulásra alkalmas szereplők, akiktől csak akkor fog el a szekunder szégyen, ha pont az a cél. Ez pedig olyasvalami, amit az eredeti Öngyilkos osztag nem tudott elmondani magáról. De ahogy ott, úgy Gunn csapatában is megvan a lányáért küzdő mesterlövész (Idris Elba Bloodsportja a korábban Will Smith által játszott Deadshot ezerszer cinikusabb változata), a tragikus sorsú, lelkiismeretes bűnöző, akit ezúttal Patkányfogó 2-nek hívnak (Daniela Melchior) és az állati random elem, a kannibál cápa-ember hibrid, Nanaue (Sylvester Stallone).

Ugyanakkor az osztagnak van egy tagja, aki igazán kiemelkedik a tömegből: Margot Robbie Harley Quinnje,

aki azon kívül, hogy saját történetszálat is kap, még a film látványvilágához is jelentősen hozzájárul. Nem, nem úgy, ahogy korábban: ezúttal nem túlszexualizált biodíszletként funkcionál (kész színészi bravúr, hogy az első Öngyilkos osztagban Robbie még így is érdekessé tudta tenni a karaktert), hanem a Ragadozó madarak példáját folytatva Harley idioszinkratikus személyiségére kerül a hangsúly. Így a skizofrenikus világlátására is, ami romantikus ábrándképekben és a golyózáport helyettesítő gyönyörű virágesőben manifesztálódik.

A The Suicide Squad tehát hozza a Gunntól megszokott erős vizualitást. A karakterek szemszögéből láttatott jelenetek mellett ötletes feliratokkal és kreatív vágásokkal operál, emellett a helyszínül szolgáló Corto Maltese szigete egy véres pacákkal tarkított festménynek is beillik. Mindezt pedig remek – de A galaxis őrzőinél azért nem jobb – aláfestő zenék kíséretében.

Így hát elmondható, hogy minden szempontból érezhetően jobban sikerült a The Suicide Squad az elődjénél és a szélsőjobboldali csoport még szívességet is tett az író-rendező tweetjeinek felkutatásával: nélkülük ugyanis soha nem kaphattunk volna egy szórakoztató, épkézláb öngyilkos osztagot.

Rakita Vivien

Rakita Vivien az ELTE Bölcsészkarán végzett film szakon. Kedvence a midcult, illetve a történelmi és gengszterfilmek, valamint sorozatok széles skálája. 2017 óta tagja a Filmtekercs csapatának.