Fókuszban Kritika

Az arcuk veled marad – They Shall Not Grow Old

Peter Jackson dokumentumfilmje a mozi rendkívüli teljesítménye. A They Shall Not Grow Old dicsőítésre méltó, korszakos alkotás, egy saját témájában tökéletes film.

Ha csak annyit mondunk, hogy a They Shall Not Grow Old méltó megemlékezés az első világháború résztvevőiről, már az is súlyos kijelentés. Hiszen ugyan mi lehet méltó a négy év keserves vérfürdő, a milliós nagyságrendű áldozat emlékéhez? Semmi, ami kevesebb, mint korszakos remekmű. De Peter Jackson filmje az.

A They Shall Not Grow Old körüli – megérdemelt – hírverés elsősorban arról szól, hogy Peter Jackson és a Weta csapata (amely A Gyűrűk Urán, az Avataron és A hobbiton is dolgozott, számos egyéb film mellett) milyen elképesztő technikával frissítette fel a korabeli felvételeket. A dokumentumfilm kicsi, fekete-fehér, rángatózva mozgó, szemcsés, gyakran életlen felvételekkel indul; a filmtechnika hajnalának megmaradt emlékei ezek, és nagyon távolinak, nagyon valószerűtlennek hatnak. S aztán egy jelenetben kinyílik a kép: teljes vászonnyira nyit; színeket kap; kiélesedik; eltűnnek a szemcsék… és elénk tárul a huszadik század elejéről származó filmfelvétel csaknem úgy, mintha ma vették volna fel.

A hatás megdöbbentő, szövegben csaknem leírhatatlan. Nem kevesebb, mint varázslat.

Ugyan messze nem hibátlan, hiszen a filmnyersanyag torzulása, a hibás vagy elveszett fókusz még mindig érezhető, és persze a részletessége sem az igazi – mégis csoda.

A színekről természetesen utólag kellett dönteni (pár tank színezését, mint utólag kiderült, el is hibázták). Szintén inkább kreatív, semmint restaurátori feladat lehetett az is, hogy a fényt és árnyékot hogyan kezeljék. A másodpercenként 13 képkockát a mai mozis 24-re számítógépes algoritmusok javították fel; az eredmény még Jackson elképzeléseit is felülmúlta: a felvételek folyamatossága tökéletes, és a ritmus is csak ritkán törik meg. Továbbá, persze, némafilmekről beszélünk, tehát a zörejt és esetenként beszédet utólag kellett legyártani hozzá; ez az utólagos hangsáv az egyetlen „hamis” dolog a filmben.

De amikor meglátod a katonák arcát a maguk valóságában megjelenni, színesben és élesen, az maradandó pillanat. És képzeld el, hogy ez a technikai csoda még mindig nem a film legnagyobb erénye!

Peter Jackson ugyanis pusztán eszközként használja a képeket ahhoz, hogy roppant fegyelemmel és lírai érzékenységgel

elmondjon egy történetet: minden katona történetét.

A They Shall Not Grow Old semmi más narrációt nem tartalmaz, csakis a veteránok visszaemlékezését. Százhúsz vén katona meséli el, mondatról mondatra összevágva, saját történetét a besorozástól a háború lezárásáig, és az egészből egy egységes sztori bontakozik ki: mindazok története, akik harcoltak.

Merném állítani, hogy az összes nemzet története. Mert bár a film csak a brit csapatokkal foglalkozik, Peter Jackson mégis a lövészárok-hadviselés univerzális élményét keresi, ami nem volt másként a többi nemzetnél sem. Az olasz hegyekben szenvedő magyarok is mesélhetnék ezt a filmet.

A They Shall Not Grow Old nem cenzúráz semmit. Ha egy veterán jó buliként emlékezik vissza a háborúra, Peter Jackson annak is teret ad. Annak is, amikor valaki elmondja, hogy a háború tette férfivá; hogy nem lenne ugyanaz az ember nélküle és csöppet sem sajnálja az egészet… És elmondja a bűnöket is: a magukat megadó németek kivégzését, a harctéri őrületet. De legfőképp a lövészárkok valóságát, a tetvektől és patkányoktól a hullákkal szennyezett sárba fulladó fiúkig és a szögesdróton kimúló bajtársakig.

A film technikája kaput nyit ezidáig elképzelhetetlen realizmusú történelmi felvételek felé, ezért is korszakos mű: a dokumentumfilm egészen új ágát nyithatja meg. De még fontosabb az a teljesítmény, amit hűségével és őszinteségével nyújt. Mivel sem elfogultság, sem politikai érdek, sem utólagos belemagyarázás nincs a filmben, csakis a visszaemlékezésekből fűzött narratíva őszintesége – a They Shall Not Grow Old ezentúl a történelmi valóság ábrázolásának egyik mintapéldája lesz; egy standard, amihez másokat mérhetünk.

Ám a mágikus technika és a történelmi hűség mellett akad egy harmadik szempont is – egy hatás, ami végig ott lapul, elrejtve a filmben, kimondatlan, és ami okán a film nem csak dicséretet érdemel, de dicsőítést.

A They Shall Not Grow Old ugyanis humanizálja a történelmet: élő embereket hoz vissza a fantáziává merevült múltból.

Elméletben mind tudjuk, hogy mindazok, akikről tanulunk, hozzánk hasonló eleven emberek voltak. De csak az értelem szintjén magától értetődő. Az érzelmek szintjén csöppet sem. A katonák típusként szerepelnek a köztudatban, emberségük és egyéniségük – természetesen – belevész a fekete-fehér, ugráló régi felvételek idegenségének áthatolhatatlan ködébe.

De ezek az alakok Peter Jackson filmjében – nos, ők emberek! Radikális szemléletváltás! Humanizálja a sztereotípiát, egyént varázsol a történelemkönyvekben olvasott figurákból. A szemcsés, oly messzinek érződő, alig kivehető alakok élessé és színessé válnak, arcot nyernek – csodálkozás, döbbenet, félelem, jókedv ül az arcukon úgy, ahogy akkor, a valóságban. Többé nem egyen-katonák, hanem eleven személyek.

A They Shall Not Grow Old annyit tesz: „sose öregszenek meg”. Eredetileg az áldozatokra utal, azokra, akik tizenévesen szenvedtek ki a lövészárkok földjén. De mostantól igaz mindenkire, aki ott szerepel ezeken a képeken: többé nem válnak az idő mélyébe eltemetett öreg figurákká, hanem újra láthatjuk őket fiatal önmagukként.

A szemedbe néznek.

Ránevetnek a kamerára.

És az arcuk veled marad.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. A Tárca rovatot vezeti. havasmezoi@filmtekercs.hu

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..