Megcsörren a telefon. Felveszik. Egy hang beleszól: – „Van egy ötletem. Leforgatjuk a Sikoly negyedik részét. Több vér, ütősebb csavarok, s magasabb szintre visszük az utalásokat is. Mit szólsz?” – „Vágjunk bele!” Ha egy lezárt trilógiát ki akarunk bontani és bele akarunk nyúlni, ahhoz nagyon jó indokkal kell rendelkeznünk. Wes Craven sok jó ötlettel állt elő, de mégsem elég meggyőzőekkel ahhoz, hogy indokoltnak érezzük a Sikoly 4 elkészültét.
A film
Ghostface újabb megjelenését az előző három részből már jól ismert Sidney Prescott (Neve Campbell) idézi elő. Az első gyilkosságsorozat évfordulóján visszatér szülővárosába, Woodsboro-ba, hogy frissen megjelent könyvét reklámozza (közben már a hetedik rész is elkészült a Stab című horrorból). Remek alkalom ez a gyilkosnak, hogy rivaldafényt kapjon. A cselekmény innen már ismert: sok áldozat és folytonos találgatás, ezúttal ki(k) bújt(ak) a maszk mögé. A készítők gondoskodtak arról, hogy ne legyen könnyű dolgunk: a régi karakterek mellé nagyon sok újat is behoztak. Természetesen legtöbbjük áldozat, de minden egyes Sikolyban érhet minket meglepetés.
Ismét játszadoznak velünk. A gyanút ide-oda terelgetik egyik szereplőről a másikra, s egy idő után már nem is akarunk gondolkodni a megoldáson, csak várjuk a film végét és a megvilágosodást. Dewey-nak (David Arquette) ez az első filmje, amelyben nem találjuk gyanúsnak. A színész egy megérett, komoly embert próbál eljátszani, de nem sikerül kilépnie a határozatlan rendőrtanonc szerepéből. Mindez inkább a rossz színészi teljesítménynek tudható be, mint a papíron megírt, önmagával gyötrődő karakternek. Sajnos éppen az ő cselekményszála a sztori fekete báránya. Se izgalmat, se drámát, se humort nem hordoz magában, mégis hiányozna, ha nem lenne. Megszoktuk Dewey-t, akarjuk tudni, mi van vele.
Az egyetlen érdekes karakter háttérbe szorult. Sidney a slasherektől nem megszokott módon jellemfejlődésen esett át, amit némileg alátámaszt, hogy a korábban ijedt szűzies lány megrendítő önvallomásokkal teli könyvet volt képes írni. Nem tudom, a filmtörténelemben ki volt az, aki a legtöbb barátja halálát nézte végig, de Sidney biztosan az élbolyban toporog. A horror műfaja viszont nem ad teret az azonosulásnak, csupán a túléléséért drukkolhatunk.
Ghostface is változott. Kihasználja a modern technika lehetőségeit: webkamerát használ és facebookozik. Lehet, hogy Wes Craven (Vedd a lelkem) nagy újításként tekintett erre az ötletre, viszont valljuk be: ez volt a minimum, amit elvártunk a legújabb résztől. És hogy az önreflexió szintjét hogyan emelték? Egyrészt a film a Stab 7 nyitójelenetével kezdődik, ami a Stab 6-éval, ami a Stab 5-ével. Ugye értjük? Nagyon jó youtube-videó ötlet. Másrészt Ghostface történetét nem feldolgozzák, hanem ő saját filmjét rendezi a gyilkosságok végrehajtása közben. Ezzel tényleg sikerült feljebb kerülni a „metaszinten” az előző részekhez képest, kérdés, hogy még lehet-e ezen csavarni egyet.
A Sikoly nagyon sok véleményt mondat ki magáról a szereplőivel, és sok esetben egyet is kell értenem velük. Így a kritika utolsó gondolatát az íróktól kölcsönzöm. A trilógiák utolsó darabja lezár valamit, ha folytatni akarod, akkor újra kell indítanod az egészet. Mindig egy új csavart kell a végére tenni, hogy hasson a meglepetés erejével. Viszont a készítők sajnos nem tudják, mikor kell abbahagyni: így is minden jelenet kiszámítható, tudod, hogy a következő pillanatban mi fog történni. A horrorfolytatások eme bűne alóli egyetlen feloldozás pedig az lehet, ha Sikoly-módra bevallják hibáikat.
A lemez (Kiss Tamás)
A Gamma Home Entertainment az év egyik legszínvonalasabb lemezeként dobta piacra a Sikoly 4-et: a kiadvány egyenesen tobzódik az extrákban. Az alternatív kezdet nemcsak a két tini (Britt Robertson és Aimee Teegarden) élettartamának idejét cseréli fel, hanem erőszakosabb, ötletesebb és nem utolsósorban hangulatosabb is, mint a filmben látható nyitány. A gyilkosság sokkoló végeredményét még a helyszínelés kimaradt jelenete is bemutatja. Az alternatív befejezés ellenben tényleg feleslegesnek tetszik: bár Sidney lelki fejlődésének vonalát is aláhúzza, valódi céljaként sokkal inkább a három központi karakter búcsú-pajtáskodásának enged teret.
Emellett a lemez bő húsz percnyi (!) kimaradt, illetve kibővített jelenetet is felvonultat. Akadnak köztük egyértelműen felesleges poénok, elnyújtott, vagy éppen kínosan lerövidített elhalálozások, de néhány érdekes epizódot is láthatunk. Gale és Dewey, illetve Trevor és Jill párkapcsolati válsága következetesebben árnyalódik. A lehetséges gyilkosok kilétével is dobálóznak a kimaradt jelenetek. A remake-jelenség pedig ötletesebben konkretizálódik (pl. Cotton Weary és Trevor karakterének csalóka párhuzama).
Még 27 percnyi interjúnak is jutott hely, amelyben a film fontosabb színészei, illetve maga Wes Craven is megszólalnak. Bár többnyire egymás dicsérgetése folyik a megnyilvánulásokban, néhány figyelemreméltó megjegyzés is elhangzik a horror, a krimi és az önirónia Sikoly-béli vegyüléséről, a tetralógia nemzedékekhez való alkalmazkodásáról, és természetesen az önreflexivitásról is. A bohóckodó Anthony Anderson meg is jegyzi, hogy mind a Horrorra akadva-, mind a Sikoly-szériában szerepet kapott. Neve Campbell rendkívül intelligens színésznőnek tűnik az interjúban; Wes Cravent egyébként „halk szavú professzorként” jellemzi. A rendezőnek pedig az újonc színészek szakmai dicsérete kapcsán sikerül megemlítenie, hogy Johnny Deppet is ő fedezte fel. A forgatásról készült, tízperces werkfilm ellenben alig tesz hozzá valamit az interjúk ismeretanyagához, de a „Ghostface” hangját adó személy (Roger Jackson) jellemzése okán azért érdemes a megtekintésre.
Az extra-dömping előzetesekkel, filmajánlókkal és egy hosszadalmas, forgatási ijesztgetésekkel tarkított bakiparádéval zárul. Érdemes megjegyezni, hogy a bónuszelemek magyar feliratot kaptak, a rendkívül tartalmas és hangulatos audiokommentár kivételével.
Sikoly 4. (Scream 4)
színes, feliratos, amerikai thriller, 103 perc, 2011
rendező: Wes Craven
forgatókönyvíró: Kevin Williamson
zeneszerző: Marco Beltrami
operatőr: Peter Deming
producer: Wes Craven, Iya Labunka
vágó: Peter McNulty
szereplő(k):
Neve Campbell (Sidney Prescott)
David Arquette (Dewey Riley)
Courteney Cox (Gale Weathers-Riley)
Emma Roberts (Jill Roberts)
Hayden Panettiere (Kirby Reed)
Rory Culkin (Charlie Walker)
Alison Brie (Rebecca)
Nico Tortorella (Trevor Sheldon)
Marielle Jaffe (Olivia Morris)
Megjelenés dátuma: 2012. február 28.
Szinkron nyelv: magyar, angol (5.1)
Felirat nyelv: magyar, angol.
Extrák: audiokommentár a rendező és a szereplők közreműködésével (eredeti nyelven), alternatív kezdet, alternatív befejezés, kimaradt és bővített jelenetek, interjúk a szereplőkkel és a rendezővel, Bakiparádé, Így készült a Sikoly 4, Előzetes.
