Moziban

Unalmas, mint a címe – Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford

the_assassination_of_jesse_james_by_the_coward_robert_fordJesse James afféle zsivány volt; amerikai Robin Hood, aki a gazdagtól rabol, és mindig célba talál. Vagy mégsem? Lehet, hogy inkább a mai kor maffiózóihoz kéne hasonlítanunk? Kegyetlen, paranoid pszichopata volt, aki senkit sem szeretett?

És ha így volt, és a nagy amerikai hős gyilkosa nem megvetést és golyót érdemel – akkor micsodát? Kik voltak ezek a(z odaát, tengerentúlon) híres emberek igazából, hogyan élt és halt meg Jesse James, és mire gondolt Robert Ford, miután meghúzta a ravaszt?
Ezek nem egy átlagos western kérdései, sokkal drámaibb a vadnyugati pisztolypárbajok hőseit bemutató alkotásoknál. Ehhez pedig nem elég a merev, kifejezéstelen tekintet, ehhez már fajsúlyos színészek kellenek. Brad Pitt és Casey Affleck ilyenek. Bradról eddig is tudtuk, hogy mire képes, és Affleck is villogott már párszor (legutóbb a Gone, Baby, Gone-ban), de a párosuk egyenesen klasszikus. Sõt, megihlették a mellékszereplõket is – ez a film a színészileg a topon van.
Nagy kár, hogy semmilyen más téren nem sikerült elérni ezt a szintet. Pedig próbálkoztak. A filmzene komponálására egyenesen Nick Cave-et kérték fel, mégis unalmas lett, az operatőr, a Nem vénnek való vidéket is jegyzõ Roger Deakins pedig egyáltalán nem volt formában. A kép régiessé, hangulatossá varázsolásához ugyanazt a két trükköt használja egyfolytában – ezek újdonsága és érdekessége pedig az első félóra után megkopik. Ez azonban még elmenne, ha a forgatókönyv nem lenne olyan vacak. Sajnos a vadnyugat eltűnő világa, és egy karizmatikus őrült meg egy zavarodott, akaratgyenge ifjú története nem elég ahhoz, hogy két és fél órán keresztül fenntartsa az érdeklődésünket. Kellett volna bele valami tartalom, valami plusz.

Ha már itt tartunk, akkor valami mondanivaló is. De legalábbis olyasvalami, amitől megérti az ember, miért is kéne megnéznie. Na jó, még egyszer megnéznie. Mert azért egyszer, a csodálatos színészi játékért, meg a hangulatért megéri.