Kritika

Barbie a zűrben – Űrkadét

Az Amazonnál készült Űrkadét (Space Cadet) szponzora akár a Mattel is lehetett volna: Emma Roberts egy Barbie-rajzfilm mélységével hirdeti az „az lehetsz, aki lenni akarsz”-szlogent, ami kezdi magát a Z-generáció legnagyobb hazugságává kinőni.

A rendezőként (Életmentő, Fülledt nyár) gyenge közepes, de íróként (Dawson és a haverok, Döglött akták, Bíbor szívek) erős közepes projekteket jegyző Liz W. Garcia úgy döntött, hogy elkészíti a maga Barbie-filmjét, és az íróként és rendezőként is jegyzett Űrkadéttal lelkesedést önt a húszas-harmincas lányokba.

Bár a Mattel már 1965-ben megcsinálta a Miss Astronaut Barbie-t, az űr sokáig csak a férfiak játszótere volt. Ahogy azonban a NASA-ban is helyet kaptak a „gyengébbik nem” képviselői (ma már 50-50%-ban végeznek nők és férfiak a programban), úgy mozgóképen is egyre több női űrhajós vehette célba a csillagokat. Mint sok minden másban is, Ellen Ripley (Sigourney Weaver) ebben is úttörő volt, hiszen ő már 1979-ben meghódította az eget A nyolcadik utas. a Halál című filmben – őt aztán olyan nők követték többek között, mint Dr. Ryan Stone (Sandra Bullock) Alfonso Cuarón 2013-as Gravitációjában, Amelia Brand (Anne Hathaway) Christopher Nolan 2014-es Csillagok közöttjében, Sarah Loreau (Eva Green) Alice Winocour 2019-es Ígérem, hogy visszatérek című filmjében vagy Emma Green (Hilary Swank) Andrew Hinderaker 2020-as A távolban című sorozatában. Ahogy az utóbbi években szinte minden zsánert eluraltak a két X gonoszómával rendelkező hősök, úgy nő a száma a szkafanderes nőknek is. 

Az ő babérjaikra tör Rex (Emma Roberts) is, aki gyerekkora óta álmodozott a legvégső határról.

A sztori szerint a Floridában csaposként dolgozó lány ügyes felfedező, aki anyja halála után azonban lemondott álmairól. Egy kiábrándító osztálytalálkozó után rádöbben, hogy még nincs késő visszatalálni az ösvényre, így egy lelkes levél kíséretében jelentkezik a NASA űrprogramjában. Mielőtt elküldi a levelet, legjobb barátnője (Poppy Liu) a lány tudta nélkül kicsit felpimpeli a jelentkezést, hogy esélyt adjon az önbizalmát vesztett Rexnek. A lány ennek köszönhetően elkezdi a programot, ahol egy szexi tudós (Tom Hopper) is felfigyel rá – és arra is, hogy bizony kilóg a lóláb.

A hitetlenkedés felfüggesztése (suspension of disbelief) erősen műfajfüggő jelenség: a Star Trekben semmi gondunk nincs a klingonokkal, de a Die Hard 4.0-ban már túlzásnak gondoltuk a kamion és a vadászrepülő találkozását. A vígjátéknak is sokat elnézünk, de csak akkor, ha elég vicces ahhoz, hogy ne vegyük komolyan egyetlen másodpercét sem – ezen bukik el egyértelműen az Űrkadét, amely közel sem olyan mókás, hogy ne azon kattogjak végig, hogy nem vette észre a NASA a legelső másodpercben (pl. egy mezei diplomaellenőrzéssel), hogy Rex egy napig nem járt azokra a helyekre, amelyeket a CV-je állít. 

Sem a vezetők, sem a kadétok nem hihetők – alapvetően a Rendőrakadémia tanulóival vetekednek –, ennek köszönhetően nagyon nehezen tudok együtt menni a filmmel, amely azonban poénokkal nem is nagyon operál.

Bár az Űrkadét azt állítja Rexről, hogy egy hatalmasa elme, sokkal inkább egy életigenlő hippiként tűnik fel, amivel nem is lenne gond, ha nem éppen az űrt akarná meghódítani.

Az is elég irritáló, hogy a lány csalásának gyakorlatilag semmilyen valós következménye nem lesz, és csak azért, mert okos, megúszik mindent, sőt még a srác szívét is meghódítja. Ez az, amit Liz W. Garcia üzen ennek a korosztálynak? Ha a fejetekbe vesztek valamit, akkor az sem baj, ha minden szabályt megszegtek, ha átgázoltok mindenkin és mindenen, azok lehettek, akik csak lenni akartok? Remélem, itt még nem tartunk. 

Ahol viszont már biztosan tartunk, az egy olyan világ, ahol már nem készülhet film minden nagyrassz és szexuális irányultság felvonultatása nélkül – az Űrkadét egy újabb zavaró példája a check boxok segítségével összerakott, teljesen életszerűtlen szereplőgárdának, melyben Roberts és Hopper sem tudnak többek lenni sematikus figuráknál. Mindkettő megérdemelne már egy értelmes szerepet, hiszen képességeik adottak lennének egy-egy igazán jó leadre, az utóbbi években azonban egyik sem tudott semmi valóban emlékezeteset felmutatni. Hopper bár szerethető Az Esernyő Akadémiában, nem igazán komolyan vehető, ahogy a Nem várt találkozásban sem volt az – Roberts pedig futószalagon szállítja a közepes vagy annál rosszabb filmeket. Sajnos az Űrkadét sem javít az átlagán. 

Az Űrkadét az Amazon Prime kínálatában látható.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com