Fesztivál Fókuszban Kritika

Szenvtelen hősök – Virágvölgy

Csuja László Virágvölgy című elsőfilmje az unatkozó kamasz Bianka és az enyhén értelmi sérült Laci kurta-furcsa (nem)szerelmi kapcsolata, atipikus gyerekvállalásuk és menekülésük a törvény elől mégsem tud kellő katarzissal lenni. Realizmusa figyelemre méltó, az összkép azonban inkább egy ígéretes kezdetet jelent mintsem kirobbanó debütálást.

Bianka (Berényi Bianka) nyári unalmas napjait tölti egy budapesti lakótelepen. Zűrös pasiügyek, egyszerű lopás és a kozmetikus csajjal való csevej között telik az idő. Hirtelen ötlettől vezérelve magához vesz egy csecsemőt. Ahogy később mondja: szörnyen bánt vele az anyja, nem lett volna jó dolga. Hogy mihez kezdene vele, nem tudja. Véletlenül találkozik össze Lacival (Réti László), az enyhén értelmi sérült fiatal sráccal, aki úgy érzi, kapott most egy esélyt az élettől, hogy a maga módján családot alapítson. Az álmok persze hamar szertefoszlanak.

A Virágvölgy, noha több zsánerből merít elemeket, egyik részét sem tudja tökéletesíteni. Nyilvánvalóan jelen van a kallódó, céltalan külvárosi fiatalság, ami azonban a csecsemő elrablása után szinte teljesen eltűnik (csak az otthont teremtő anya szerepe utáni vágyban pislákol). Jelen van a fogyatékkal élők boldogság utáni vágya is, Laci motivációi azonban csak korlátozottan tudnak megjelenni.

A film közepén található baleset után menekülni kell, az otthontalanság érzése azonban csak nyomokban fog el minket. A két főszereplő találkozása és vágya arra, hogy valami kiszámítható, biztos alap legyen az életében, azért megmutatkozik. Laci a gyámjaként jelenlévő nagybátyját hagyja ott a lány miatt, akinek pedig hátteréről nem tudunk semmit. Valahogy azonban mégis érezni, hiányzik a stabilitás az életéből.

Bianka és Laci nemcsak a filmben, hanem a valóságban is ezen a néven él. Réti László valóban teljesen ismeretlen, Berényi Bianka viszont masszív Instagram követőtáborában hallatta a nevét, mostanában pedig a divatszakma fedezte fel. Mégis elmondható, Csuja László amatőr színészekkel, a profik szinte teljes nélkülözésével dolgozott, és A duguláshoz hasonlóan egy enyhén értelmi sérült fiú és egy a semmiből előkerülő lány talán soha nem létező szerelméről mesélt.

Csuja László kisfilmjeiben is mindig benne volt valami társadalmi felelősségvállalás, szociális érzékenység. Kereshetünk persze további szociológuskodó kifejezéseket, de az első nagyjátékfilm így is, úgy is egy irányban halad a korábbi munkáival. A rendező által megfogalmazni vágyott kérdések azonban nem ütnek át kellő erővel a vásznon. Valami mégis pislákol: hol húzzuk meg a határokat, ha valaki a jobb életre vágyik? Ki dönti el, mikor vágyhat valaki a szerelemre és a családalapításra?

Az önállóságra vágyó fiatal fiúról szóló A Foszfor álomszerű jelenetei vagy A dugulás sejtelmes háttérű karakterei már magukban hordoztak valamit abból a valóságtól kissé elrugaszkodott milliőtől, ami ez esetben is jellemző. A Virágvölgy valószínűleg, bár ez sincs kimondva, budapesti helyszínei nem ismerhetők fel, a történet játszódhatna bármelyik magyar városban.

És noha a történet „valahol és valamikor” játszódik, mégis tud társadalmi kérdésekről szólni.

Ezt a fajta egyszerre mesés, egyben realista látásmódot megőrző filmes eszköztárat ugyan át tudja menteni egy sokkal komolyabb projektbe, a lépés viszont nem tud akkora lenni, mint amekkorának lennie kell egy első nagyjátékfilm esetében.

 

A cikket a hazai bemutató kapcsán 2018. augusztus 30-án frissítettük.

Avatar

Sergő Z. András

Sergő Z. András alapító, főszerkesztő-helyettes. Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője. Kedvencei a dokuk, a kamaradarabok, sport- és valláspolitika. sergoandras@filmtekercs.hu

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..