Kritika

Virsli a bucidba – Virsliparti

Seth Rogen keményen megvirslantja a néző buciját. A trágár, offenzív és durva Virsliparti humorban hozza a muszájt, öncélúsága azonban rossz szájízt hagy.

18 éven felülieknek szóló film és előzetes!

Ha a Pixar és társai megelevenítik a játékokat, autókat és érzelmeket, mi lenne, ha megelevenítenénk az ételeket? – kérdezte Seth Rogen, és a válasz persze: horror. Mert őket ledaráljuk és megfőzzük és darabokra vágjuk irgalmatlan késekkel!

A Virsliparti néhány szörnyű halálra szánt kaja sorsát meséli el. Szegény virslinek például meg kellene úsznia a főzőedényt, miközben ő csak arra vágyik, hogy bebújhasson a puha, meleg, csábító buci-lányba… hát igen, a Virsliparti nem csak a horror miatt 18+, hanem az „ételorgia” fogalma is egészen új, csöppet sem átvitt értelmet nyer benne. (De komolyan. Kajapornó. Nem úgy, mint a főzőműsorok, hanem tényleg. Kapiskálod? Nem kapiskálod; annál is keményebb.)

Mindemögött egy félkomolyan előadott felvilágosodás-történet húzódik meg, merthogy a kaják szentül hisznek a szupermarket ajtaján túl rájuk váró mennyországban, és sejtelmük sincs a késekről: a szökött virsliknek így fel kell világosítaniuk hívő társaikat. A sztorinak ez a rétege logikátlan síkhülyeség marad félóránként egytucat önellentmondással; szerencsére nem ezen a rétegen van a hangsúly, hanem a kalandokon.

Seth Rogen pedig ért az abszurd kalandokhoz. Utoljára az Itt a vége című komédiát rendezte, amely egy a végtelenségig rétegzett mindfuck volt önmaguk alantas verzióját alakító sztárokkal és egy komplett világvégével – meg egy tízemeletes méretű hímtagot lóbáló démonnal a teljesség kedvéért (bizonyos dolgok beleégnek az ember szemébe, bár nem vágyik rá). Az offenzív kalandok itt is ugyanúgy működnek: abban konkrét embereket sértegetett (szereplő színésztársait), itt társadalmi csoportokat (exterminate the juice!), a szabadszájúság és a minél sértőbb/perverzebb szituációk megteremtése viszont itt is maga a cél: a történet, az események, a körülmények csak ezt szolgálják.

Más szóval semminek sincs értelme, viszont minden egy-egy poénra fut ki.

virsliparti_sausage_party_4

A magyar néző itt kerül bajba. A szinkron azt teszi a fülével, amit virsli a bucival. Keményen. Mert bár a magyar szöveg dicséretesen bátrabb, mint hasonló filmes helyzetekben lenni szokott (hogy mást ne mondjak, itt legalább nem helyettesítik a „banyek” szóval a kurrens trágárságokat), azért a magyar szleng-próbálkozás még mindig hiteltelen marad, bántja a fület, idiótát csinál a szereplőkből, és nem ér fel az eredeti hang kreativitásáig.

De ez nem csak a Virsliparti hibája. A közhasználatú amerikai angol sokkal gazdagabb szlengben, szexuális kifejezésekben és offenzív szavakban, mint a közhasználatú magyar. A börtön-magyar valószínűleg felér a börtön-amerikaihoz, de azt meg a néző nem értené. Itt nincs jó kompromisszum, magyarul egyszerűen nem lehet visszaadni még egy átlagos amerikai film alsó szintű nyelvi regiszterének gazdagságát sem. Hasonló volt a probléma a szintén 18+ kategóriájú, szintén nagyon bátor, ám magyar gyártású Manieggs-zel is; az a film is azon vérzett el, hogy a szótára az alsósok káromkodás-készletéből állt (komolyan, legalább Szlengblogot, Tardát vagy Izomtibort nem olvas senki? – és ezek többéves példák ám).

Valószínű ezért, hogy a film humorának jó része is odavész a fordítás közben. Az amerikai kritikák sokkal poénosabbnak írják le a filmet, mint amilyennek idehaza látni. Arról nem is beszélve, hogy az eredetit Rogen mellett Salma Hayek, Jonah Hill, Edward Norton, James Franco és Michael Cera szinkronizálta – nehezen képzelem el, ahogy a magyar hanggyártás ehhez a listához hozzátesz valami értéket.

virsliparti_sausage_party_3

Amikor pedig a poénok éppen nem ülnek, vagy a trágárkodás és/vagy megbotránkoztatás épp nem vág gyomorszájba, akkor a film rettenetesen el tud ám fáradni. A mélyebbnek szánt párbeszédek kínosak, a ráismerések laposak, egyáltalán: amikor a film komoly akar lenni, akkor állandóan elbotlik a saját teljes alkalmatlanságában – és ezt túl sokszor próbálja.

Nagy hollywoodi stúdió utoljára 1999-ben adott ki 18 éven felettieknek szánt animációs filmet: a South Park – Nagyobb, hosszabb, vágatlan tehát tizenhét éven át képviselte a moziban egyedüliként az animáció kreatív szélsőségeit. Pedig az animáció részint éppen erre való, ebben virul: a minél elszálltabb ötletek megvalósításában, a kreativitásban, a vászon teljes uralmában, a korlátlan lehetőségekben. Születnek persze vakmerő alkotások, de ezek vagy fesztiválra, vagy tévére kerülnek – a South Park, a Family Guy, a Brickleberry, a Rick and Morty agyonveri a Virslipartit minden téren, no de egyik sem mozifilm. A Plympton-művek, no és mind közül a legsötétebb: a Mulloy-féle Christies–sorozat mellett pedig végképp elbújhat Seth Rogen, csak hát ezek sem futnak moziban (legfeljebb a fesztiválok alatt).

virsliparti_sausage_party_2

És a sötét humor ismert világegyetemét sokféleképpen lehet ám bővíteni – írtuk a Virslipartihoz hasonlóan fékevesztett Agyas és agyatlan filmről. A Black Mirror néhány epizódja kíméletlen szociális kommentárként használja a komédiát. Louis C.K. gonosz stand-up comedyje nemrég magyar moziban is futott. A Dumb és Dumberből is lehet tanulni, ha mást nem, hát kritikusi alázatot. A Movie 43 máig ható pofon volt az agyamnak, kitágította, amit a vígjátékról tudni véltem, és átpasszírozott a szürreális ilyen-nem-létezik komédia egy egészen másik világába. De a Virsliparti nem mutat újat, és nem tágít ki semmit, hacsak nem a „kajapornó” szótári definícióját.

Tizennyolc éven felülieknek szóló mozianimációként a Virsliparti még így is, tetszik vagy sem, a szó klasszikus értelmében hiánypótló alkotás. Mert a botránykeltő művészetnek is megvan a maga helye. Csak épp – bárcsak magasabb lenne a „művészet” ebben a filmben! A botránykeltés felőlem maradhat.

A Virsliparti nyomán viszont túl erős az öncélúság érzése. Mintha a film csak a maga élvezetére virslantaná meg a nézőt. De legalább megrendezni jó móka lehetett.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya