Kritika

Virsli a bucidba – Virsliparti

Seth Rogen keményen megvirslantja a néző buciját. A trágár, offenzív és durva Virsliparti humorban hozza a muszájt, öncélúsága azonban rossz szájízt hagy.

18 éven felülieknek szóló film és előzetes!

Ha a Pixar és társai megelevenítik a játékokat, autókat és érzelmeket, mi lenne, ha megelevenítenénk az ételeket? – kérdezte Seth Rogen, és a válasz persze: horror. Mert őket ledaráljuk és megfőzzük és darabokra vágjuk irgalmatlan késekkel!

A Virsliparti néhány szörnyű halálra szánt kaja sorsát meséli el. Szegény virslinek például meg kellene úsznia a főzőedényt, miközben ő csak arra vágyik, hogy bebújhasson a puha, meleg, csábító buci-lányba… hát igen, a Virsliparti nem csak a horror miatt 18+, hanem az „ételorgia” fogalma is egészen új, csöppet sem átvitt értelmet nyer benne. (De komolyan. Kajapornó. Nem úgy, mint a főzőműsorok, hanem tényleg. Kapiskálod? Nem kapiskálod; annál is keményebb.)

Mindemögött egy félkomolyan előadott felvilágosodás-történet húzódik meg, merthogy a kaják szentül hisznek a szupermarket ajtaján túl rájuk váró mennyországban, és sejtelmük sincs a késekről: a szökött virsliknek így fel kell világosítaniuk hívő társaikat. A sztorinak ez a rétege logikátlan síkhülyeség marad félóránként egytucat önellentmondással; szerencsére nem ezen a rétegen van a hangsúly, hanem a kalandokon.

Seth Rogen pedig ért az abszurd kalandokhoz. Utoljára az Itt a vége című komédiát rendezte, amely egy a végtelenségig rétegzett mindfuck volt önmaguk alantas verzióját alakító sztárokkal és egy komplett világvégével – meg egy tízemeletes méretű hímtagot lóbáló démonnal a teljesség kedvéért (bizonyos dolgok beleégnek az ember szemébe, bár nem vágyik rá). Az offenzív kalandok itt is ugyanúgy működnek: abban konkrét embereket sértegetett (szereplő színésztársait), itt társadalmi csoportokat (exterminate the juice!), a szabadszájúság és a minél sértőbb/perverzebb szituációk megteremtése viszont itt is maga a cél: a történet, az események, a körülmények csak ezt szolgálják.

Más szóval semminek sincs értelme, viszont minden egy-egy poénra fut ki.

virsliparti_sausage_party_4

A magyar néző itt kerül bajba. A szinkron azt teszi a fülével, amit virsli a bucival. Keményen. Mert bár a magyar szöveg dicséretesen bátrabb, mint hasonló filmes helyzetekben lenni szokott (hogy mást ne mondjak, itt legalább nem helyettesítik a „banyek” szóval a kurrens trágárságokat), azért a magyar szleng-próbálkozás még mindig hiteltelen marad, bántja a fület, idiótát csinál a szereplőkből, és nem ér fel az eredeti hang kreativitásáig.

De ez nem csak a Virsliparti hibája. A közhasználatú amerikai angol sokkal gazdagabb szlengben, szexuális kifejezésekben és offenzív szavakban, mint a közhasználatú magyar. A börtön-magyar valószínűleg felér a börtön-amerikaihoz, de azt meg a néző nem értené. Itt nincs jó kompromisszum, magyarul egyszerűen nem lehet visszaadni még egy átlagos amerikai film alsó szintű nyelvi regiszterének gazdagságát sem. Hasonló volt a probléma a szintén 18+ kategóriájú, szintén nagyon bátor, ám magyar gyártású Manieggs-zel is; az a film is azon vérzett el, hogy a szótára az alsósok káromkodás-készletéből állt (komolyan, legalább Szlengblogot, Tardát vagy Izomtibort nem olvas senki? – és ezek többéves példák ám).

Valószínű ezért, hogy a film humorának jó része is odavész a fordítás közben. Az amerikai kritikák sokkal poénosabbnak írják le a filmet, mint amilyennek idehaza látni. Arról nem is beszélve, hogy az eredetit Rogen mellett Salma Hayek, Jonah Hill, Edward Norton, James Franco és Michael Cera szinkronizálta – nehezen képzelem el, ahogy a magyar hanggyártás ehhez a listához hozzátesz valami értéket.

virsliparti_sausage_party_3

Amikor pedig a poénok éppen nem ülnek, vagy a trágárkodás és/vagy megbotránkoztatás épp nem vág gyomorszájba, akkor a film rettenetesen el tud ám fáradni. A mélyebbnek szánt párbeszédek kínosak, a ráismerések laposak, egyáltalán: amikor a film komoly akar lenni, akkor állandóan elbotlik a saját teljes alkalmatlanságában – és ezt túl sokszor próbálja.

Nagy hollywoodi stúdió utoljára 1999-ben adott ki 18 éven felettieknek szánt animációs filmet: a South Park – Nagyobb, hosszabb, vágatlan tehát tizenhét éven át képviselte a moziban egyedüliként az animáció kreatív szélsőségeit. Pedig az animáció részint éppen erre való, ebben virul: a minél elszálltabb ötletek megvalósításában, a kreativitásban, a vászon teljes uralmában, a korlátlan lehetőségekben. Születnek persze vakmerő alkotások, de ezek vagy fesztiválra, vagy tévére kerülnek – a South Park, a Family Guy, a Brickleberry, a Rick and Morty agyonveri a Virslipartit minden téren, no de egyik sem mozifilm. A Plympton-művek, no és mind közül a legsötétebb: a Mulloy-féle Christies–sorozat mellett pedig végképp elbújhat Seth Rogen, csak hát ezek sem futnak moziban (legfeljebb a fesztiválok alatt).

virsliparti_sausage_party_2

És a sötét humor ismert világegyetemét sokféleképpen lehet ám bővíteni – írtuk a Virslipartihoz hasonlóan fékevesztett Agyas és agyatlan filmről. A Black Mirror néhány epizódja kíméletlen szociális kommentárként használja a komédiát. Louis C.K. gonosz stand-up comedyje nemrég magyar moziban is futott. A Dumb és Dumberből is lehet tanulni, ha mást nem, hát kritikusi alázatot. A Movie 43 máig ható pofon volt az agyamnak, kitágította, amit a vígjátékról tudni véltem, és átpasszírozott a szürreális ilyen-nem-létezik komédia egy egészen másik világába. De a Virsliparti nem mutat újat, és nem tágít ki semmit, hacsak nem a „kajapornó” szótári definícióját.

Tizennyolc éven felülieknek szóló mozianimációként a Virsliparti még így is, tetszik vagy sem, a szó klasszikus értelmében hiánypótló alkotás. Mert a botránykeltő művészetnek is megvan a maga helye. Csak épp – bárcsak magasabb lenne a „művészet” ebben a filmben! A botránykeltés felőlem maradhat.

A Virsliparti nyomán viszont túl erős az öncélúság érzése. Mintha a film csak a maga élvezetére virslantaná meg a nézőt. De legalább megrendezni jó móka lehetett.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com