Kritika

A pornó és a történelemfüzet véletlen találkozása a tanári asztalon – Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban

Míg Magyarország egy műfaji filmmel, Románia egy pornóba oltott, meglehetősen fejfelkapós című kísérleti szatírával sokkolta a 2022-es Oscar-díj nemzetközi zsűrijét. Bár végül egyik film sem jutott be a legjobb tizenöt közé, a szerkesztőségünk toplistájára felkerülő Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházbant nem fogjuk egykönnyen kitörölni az emlékezetünkből.


Hirdetés

Radu Jude újfent nem bánta, ha elítéli az utókor, pofátlanul szerzői filmje ugyanis megkérdőjelez mindent, amit a vírusról, a Facebookról, vagy éppen a kortárs filmről gondolunk. Az Arany Medve-díjas alkotás három, egymástól minden szempontból eltérő szekvenciából áll. A főcím előtti első rész egy néhány perces házipornó felvétellel indul, ami egy népszerűtlen időpontú művészmozis vetítésen is maradandó kollektív tapasztalat. Két, arcát olcsó velencei maszkkal eltakaró szereplőt látunk aktus közben, kisvártatva pedig kiderül, hogy kiszivárgott a felvétel, a pár női tagja pedig egy (őrjöngő szülők hadával szembenézni kénytelen) általános iskolai történelemtanár. Ez az alaphelyzet jó táptalaj egy moralizáló kisrealista dráma számára, a pornófelvételt követő szekvencia legelején úgy tűnik, Jude rá is lép a román újhullám jól kitaposott ösvényére. De milyen jó, hogy nem teszi!

A tanárnő Emit (Katia Pascariu) követjük végig a 2020 nyarának járványtól, átépítésektől, és balkáni iróniától hangos Bukarestjében. Emi ingerülten rohangál a kaotikus fővárosban, az ominózus szülői értekezlet előtt próbálja elintézni dolgait, Jude közben a cinema verité eszközeivel skicceli fel nemcsak a főszereplő idegállapotát, hanem Bukarest személyiségét is.

Távolságtartó, hosszan kitartott snitteken keresztül mutatja meg a gyakran építészeti irányzatok csataterének tűnő várost, az ízléstelen kirakatokat, a helytelenül viselt maszkokat, a gyógyszertárban okoskodó embereket, a rosszul parkolókat, a megírt jelenetek között pedig lazán benne hagyja a kamerába kacsintó járókelőket. Ebben a bő félórás szekvenciában alig van párbeszéd, a sztoriból csak annyit értünk meg, ami feltétlenül szükséges, az istenített Nyugat-Európa és a Balkán közti vergődésből azonban annál többet. Ezt az iróniától sem mentes városzimfóniát egy montázsszekvencia váltja fel, Bukarest utcáiról egy rendhagyó irodalomórára érkezünk. A második fejezetben egyfajta képes szótár tárul elénk, melyek során gyakran ellentétes, egymást kétségbevonó jelentésű fogalmak és képek társulnak egymáshoz.

Ezzel a meglehetősen „godardi” gesztussal egy időre búcsút intünk Emi kálváriájával együtt a játékfilmes történetmesélésnek is.

Jude számára nem idegen az állóképen keresztül való beszéd, The Dead Nation című dokumentumfilmjében a háború tapasztalatát tematizálta egy talált fotóanyagon keresztül. A Zűrös kettyintés… esetén viszont nincs narratív szándék, a szenvtelenül egymásra vágott álló- és mozgóképek, illetve a (gyakran tömény) szöveg viszonya egyfajta groteszk, provokatív és humoros játékot űz a moziszékbe süppedt nézővel. Ez a rész paradox módon egyszerre társadalomkritika és reklám, hiszen késlelteti a nagy finálét,  a szülői értekezletet, mely során a paráználkodó Eminek szembe kell néznie a dühöngő, pornót ezelőtt sosem látott szülők seregével.

A harmadik fejezet az iskola kékes-pirosas fényekben úszó udvarán játszódik, ami magyarázható a világjárvánnyal, de a low-budget, felvállaltan színházi világítás a szituáció abszurditását is aláhúzza. Jude egy önmagából kifordított, a montázs tempóján lüktető bírósági tárgyalást vázol fel, egy ízig-vérig balkáni, talajvesztett konfliktussá alakítva a helyzetet. Az állóképektől a színház felé kacsintva, szándékos teatralitással ugrasztja egymásnak az iskola vezetőségét és az indulatoktól tajtékzó, hírportálos kommentszekció stílusban üvöltő szülőket.

Megcsillantja a kelet-európai középosztály burzsoáziájának diszkrét báját, az előítéletektől ellehetetlenített kommunikációt, a társadalmi berögződéseket, a transzgenerációs traumákat,

és tulajdonképpen mindent, ami miatt minden családi ebéden elhangzik, hogy „ezért tart itt ez az ország.” A szatirikus helyzet végül teljes abszurdba torkollik, az utolsó jelenet nagy valószínűséggel megrengette a Berlinálé vetítőtermének falait is.

A Zűrös kettyintés… minden kockájából árad egyfajta innovatív energia, a román újhullámos nyelvtől való ellépés és a a hagyományos történetmesélésről való leszakadás igénye. Jude a legnagyobb szerzők fondorlatosságával, a román drámaíró I. L. Caragiale nyomdokaiba lépve, hangosan nevetős humorral beszél arról, amiről egyre kevésbé lehet,  tükröt tartva mindenkinek, aki bele mer nézni. Ez pedig talán egy Oscar shorlistnél is nagyobb erény.

Incze Kata

Incze Kata 2018-ban végzett a kolozsvári Sapientia filmkészítés szakán, mester tanulmányait is ott folytatta. Jelenleg diplomafilmjét készíti, rendezőasszisztensként dolgozik és rendszeresen publikál a Filmtetten is. Szereti a hollywoodi reneszánszt, az amerikai független filmeket és mindent, amiben sokat beszélnek és mégis izgalmas.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

0
Kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is, szólj hozzá!x
()
x