Magazin

A fiú mozija

Ha azt mondanám, Belmondo egy korosztály ikonja, akkor nagy közhellyel jelentkeznék be, és nagy valószínűség szerint elveszíteném a cikk olvasóinak felét. Így nem mondom, és nem is holmi anyagi indokkal, hanem mert az olvasót is félrevezetném. A könyv ugyanis nem erről szól. Hanem a fiúról. Belmondo vásznon, papíron.

Gilles Durieux könyvében, aki amúgy magát is megemlíti a kötetben, Belmondo ugyanis – ez az afrikai eredettel is bíró párizsi fiú – a gyermekkorában látott eredetiségét hordozta magában mindig is. Szívós kiállóságával sokadjára, több személyes és hivatali visszautasításokkal tarkítva jutott el szép lassan a színészmesterségig. Persze nem véletlen. Belmondo egyénisége a kezdetektől egyértelmű volt mindenkinek. Nemcsak egyszerűen a társaság középpontja volt, hanem mindig motorja, fejlesztője egy általa elképzelt szebb és jobbvilágnak.

Apáinknak, nekünk és még az utánunk jövő generációknak is Belmondo a Kifulladásig kultfigurája. Az új generáció arca, aki a “papa mozija” után valami új lendületre vágyott. Az öltönyös úriemberek helyett megjelenő bőrdzsekis generáció megpedzett valamit, amit az új korszak új szelének éreztek ők akkor, éreztek mások később, és érez mindig mindenki. Hogy ő az új hullám hordozója, mindenki reméli magáról. Belmondo tudta is.

Gilles Durieux: Belmondo
Kelly Kiadó,Budapest, 2010

Sergő Z. András

Sergő Z. András alapító, felelős szerkesztő. Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője. Kedvencei a dokuk, a kamaradarabok, sport- és valláspolitika. sergoandras@filmtekercs.hu

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés