Magazin

Az idősebb Zsákos meséje – A hobbit

Sokunk számára nosztalgikus élmény újra elővenni Tolkien A hobbitját. Én is így vagyok ezzel, immár lassan tizenöt éve, hogy először olvastam. Tizenegynéhány éves lehettem, amikor egy könyvesbolt polcai közt botorkálva megláttam a hatalmas, tekergőző sárkányt egy kis könyvecske címlapján. A látvány azonnal megigézett, és – egyik pillanatról a másikra – észrevétlen szinte magához vonzott. Egyből tudtam, ezt el kell olvasnom, pedig semmi mást nem hallottam korábban az akkor még A Babó címen futó regényről vagy akár Tolkienről. De ez volt életem első, magamtól választott könyve, és mint ilyen, rendkívül meghatározó élmény.

A helyzet érdekességét az adta, hogy mint később kiderült, ezt a könyvet a Babóhoz címzett antikváriumban találtam meg, ami értelemszerűen akkor még nem jelentett nekem semmit, ám ami ezután a kedvenc helyemmé vált. Ekkor már szatyorszám vittem innen a további regényeket, főleg fantasyt – természetesen. A hobbit így számomra egyet jelent az olvasói pályafutásom kezdetével, nem mellesleg innen jutottam el A Gyűrűk Urához (amire abban az időben még úgy kellett vadászni, és örülhetett az ember, ha egy-egy antikváriumban véletlenül belefutott),  és végül a nagy műhöz, A szilmarilokhoz.

Azóta jó pár év eltelt, Tolkien könyvei már a postán is beszerezhetők, most pedig tűkön ülve (vagy eleve tartva tőle) várjuk a hobbit-filmet, vajon tudja-e hozni a gyűrűk színvonalát (kritikánk a filmről itt). Ezért is érdemes megismerni, újra feleleveníteni, újra felfedezni J. R. R. Tolkien gyermekibb oldalát. De persze van más nyomós ok is. Tolkien vonzódott a mitológiához és az ember legendáihoz, filológusként pedig az archaikus nyelvekhez, mindezt jól szemléltetik az egyetemes mélységekig hatoló, Arda első- és másodkoráról szóló történetei, és precízen kidolgozott mesterséges nyelvei. Legfőképpen viszont a mesékhez és a mesemondáshoz vonzódott (magyarul is megjelent pár, Középföldéhez kevéssé vagy egyáltalán nem kapcsolódó története, magyarul összegyűjtve például a J. R. R. Tolkien meséiben), A hobbit pedig ízig-vérig mese. Olyan, mintha egy bölcs, nagy tudású öregapó az életéről szóló, hol kicsit, hol jobban kiszínezett előadásait hallgatnánk, és való igaz, hogy ezt a rövidke történetet Tolkien a gyermekei szórakoztatására írta, még fel is olvasta nekik.

John Howe: Gollam (http://www.john-howe.com)

Ebben a könyvben inkább észrevehető Tolkiennek C. S. Lewisszal, a Narnia-sorozat írójával való baráti kapcsolata, ugyanis a mesefolyam sokkal „világosabb”, bolondozóbb és könnyedebb, mint az előtörténetek és a folytatások. Itt még óriáspókokkal, trollokkal, denevérekkel, medvévé változó emberekkel, álomhozó vizekkel és goblinokkal (orkok) találkozunk, ezek pedig a mondavilág mesei jellege felé mutatnak. A törpök figuráinak központi szerepeltetése egymásra rímelő neveikkel, életfelfogásukkal és egyszerű, de sokszor bátor kiállásukkal eleve magával hozza a komikus elemeket. Mellettük Zsákos Bilbó hobbittulajdonságai, kényelmes, gondtalan és legfőképp kalandkerülő élete is a humor forrásává válik egy olyan történetben, ahol nevezetesen épp a kaland az egyetlen, ami elkerülhetetlen.

A szereplőkön kívül a cselekményszövés is ezt a vonalat támogatja, ami általában az olyan varázsos deus ex machinákban nyilvánul meg, amelyekben a legrosszabb, kilátástalannak tűnő helyzetekben siet hőseink segítségére az itt még pusztán mezei mágusnak tűnő Gandalf. És persze ott a titokzatos varázsgyűrű, amelyet Bilbó verses talányok hosszú során átjutva szerez meg a nyálkás és sötét lénytől, Gollamtól. Ezután az ékszer mindig ott lapul a hobbitnál, a mesének pedig ez az apró tárgya-motívuma sokszor döntő jelentőségű az események kimenetelében. Ellenben a szerencsés megmenekülések és csodaszerű megoldások mellett fény derül Bilbó rátermettségére, bátorságára, nyíltszívűségére és hűségére is, mert a szerencse és a csoda nem csak úgy magától, és nem a félnótásoknak adatik, ezek a személyes tulajdonságok velejárója, csakis igaz tettekért járnak. Bilbó pedig a csetlések-botlások után lassan rászolgál a kiválasztottságra, folytatva a Tuk-vérvonal családi hagyományát az izgalmas kalandok vállalására, ami majd a kor legnagyobb, sorsdöntő eseményébe torkollik, a gyűrűhordozó történetébe.

John Howe: Smaug (http://www.john-howe.com)

Talán A hobbitra is igaz, hogy bár a gyerekek számára íródott, az ember felnőtt fejjel újra-újraolvasva mély igazságokat fedez fel benne. Az egymás közelében, egymásra utaltan élő népek, az emberek, a tündék és törpök világa csak így együtt, egymás szomszédságában képzelhető el, ahol az egyik közeli városból egy másikba vándorolva új népekkel találkozunk. Erre pedig annál is inkább szükség van, mert a régi idők amani tündéivel a világ varázsa is lassan eltűnik. És habár nincsenek olyan homályos és távolbarévedő mitikus utalások, mint a trilógiában, tehát az öröklött ősök és korok súlya nem nyomja bánatosan az olvasó vállát, az események olyan végkifejletben összpontosulnak, mely akár a későbbi sötétség és a nagy háború előérzete is lehetne. A közös ellenség dúvad hordái és az öt sereg csatája körüli politikai játszmák, a szívek elcsábulása már sokkal inkább Mordor felé mutatnak, mintsem a Megyébe. De addig még van idő, és ez a pillanatnyi árnyék nem kell, hogy kedvünket szegje. Elvégre Tolkien sem akarná, hogy a jövőn rágódjunk, mikor örülhetünk a ma sikereinek és a kalandos mese boldog befejezésének.

J. R. R. Tolkien: A hobbit

Európa Könyvkiadó, 2011

Fazekas Balázs

Fazekas Balázs

Fazekas Balázs pszichológus, újságíróként specializációja a filmek és a lélektan kapcsolódási pontjai, a pszichológiai jelenségek, elméletek filmes megjelenése, a művek mélylélektani-szimbolikus értelmezései.

Add Comment

Click here to post a comment

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya